A Szentkorona visszatérésének 40. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus hálaadó istentisztelet

Kostelancik ideiglenes ügyvivő beszédét mondja az ünnepségen.

David Kostelancik ideiglenes ügyvivő beszéde

2018. január 5.

Belvárosi Plébániatemplom, Budapest

 

– megírt változat –

Plébános úr, Holló altábornagy úr, tisztelt vendégek!

Nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek Önökkel az amerikai nép képviseletében, amikor megemlékezünk a Szentkorona magyar néphez történő hazatérésének negyvenedik évfordulójáról, 1978. január 6-ról.

Igazán nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek egy ilyen örömteli eseményen. A Korona visszaszolgáltatása az amerikai-magyar együttműködés mérföldkője lett, és hozzájárult ahhoz, hogy enyhüljön a hidegháborús feszültség a két ország között, és segített kitaposni az országaink közötti mai barátsághoz vezető ösvényt.

A rendíthetetlen, kitartó magyar nép sok nehézséget vészelt át, és megmaradt egységes identitásában.  Ez nagyrészt a Magyarország első uralkodója, Szent István országépítő munkája iránti osztatlan elismerésből és tiszteletből fakad, és a világ ma úgy tekint Szent István koronájára, mint a magyar történelem és államiság egyik legfontosabb jelképére.

Önök jól ismerik a saját történelmüket, és értik, ahogyan más kultúrák is, milyen mértékben meghatározza a történelem azt, hogy kik vagyunk ma.  Mindannyian tudjuk, milyen feszültségek voltak nemzeteink között a II. világháború és Magyarország szovjet megszállása idején.  De az 1970-es évek elején már megindult az enyhülés, és elkezdtük megoldani az országaink közötti legbonyolultabb ügyeket.  1977-re leraktuk az alapjait az újfajta együttműködésnek a tudományos, technológiai és kulturális csereprogramok területén.  Az is az 1970-es évek végén történt, hogy a Magyarország és az USA közötti első Fulbright oktatási csereprogramok betöltötték a Fulbright Program célját, a személyes kapcsolatokon keresztül történő kölcsönös megértés előmozdítását.

A bizalom e lassan kibontakozó légkörére építve, annak szellemében történt, hogy az Egyesült Államok felismerte annak szükségességét, hogy visszaszolgáltassa a Szentkoronát a magyar népnek. A döntés kivételes alkalmat kínált a barátság és együttműködés elmélyítésére az országaink közötti kapcsolatok számos területén. Mindezt talán egy, Kaiser nagykövettől, az USA nagykövetségének akkori vezetőjétől származó idézet illusztrálja a legpontosabban: “Miután visszatért a korona, nagyon népszerű fickó lettem.  Egyetlen más, kommunista országban szolgáló nagykövetnek sem volt könnyebb és jobb dolga, mint nekem ezt követően.”

Sok más akkori diplomata is úgy vélekedett, hogy a Szentkorona visszaadása és az abból fakadó kölcsönös jóindulat hozzájárult további reformokhoz és változásokhoz is.

Ma az Egyesült Államok együtt ünnepli Magyarországgal a Szentkorona visszatérésének 40. évfordulóját.  Országainknak kölcsönösen előnyére válik a mai napig az a dinamikus barátság, melynek létrejöttét nagyban segítette ez az esemény. A magyar és az amerikai nép közötti kötelék egyre erősebb, a szakmai és tudományos együttműködésnek, a virágzó kereskedelemnek és a nemzetközi színtéren történő közös munkának köszönhetően. Kapcsolatunk erős, élénk, és, csakúgy, mint a Szentkorona, örökéletű.

Negyven évvel ezelőtt Cyrus Vance akkori amerikai külügyminiszter és Kaiser nagykövet ott álltak a parlament épületében, az Országház kupolatermében, hogy tanúi legyenek a Szentkorona visszatérésének a magyar néphez, és egy új fejezet hajnalának a kétoldalú kapcsolatokban.  Ma, az Egyesült Államok népének nevében, együtt emlékezem Önökkel erre a csodálatos pillanatra, együtt ünnepeljük a mai szoros barátságot országaink között, és azt, hogy a jövőben még szorosabbra fonjuk a minket összekapcsoló kötelékeket.

Köszönöm figyelmüket.