Jó reggelt mindenkinek, köszönöm, hogy eljöttek. Örülök, hogy ilyen prominens résztvevőkkel lehetek itt a mai, reményeim szerint pezsgő, vitán Ukrajnáról, és az ukrán válság következményeiről az ukránokra és mindnyájunkra nézve. Mielőtt elkezdenénk, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki lehetővé tette ezt a mai eseményt.
Köszönetet mondok nagyszerű kollégámnak, Benkő Leventének, aki a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumból érkezett körünkbe. Ukrajna olyan ügy, amelyen továbbra is szorosan együtt fogunk dolgozni, és köszönet neki valamennyi nagyszerű erőfeszítéséért.
Köszönetet mondok továbbá az Ukrán Nagykövetség ügyvivőjének, Mihajlo Jungernek. Junger úr jó barátja Követségünknek, és számítok észrevételeire a későbbiekben e program során. Köszönetet mondok kollégáinknak az Egyesült Államoknak az Európai Unióhoz akkreditált Képviseletén Brüsszelben, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványnak Kijevben és a Nemzetközi Republikánus Intézetnek azért, hogy segítettek megszerveznünk ukrán előadóink utazását a régióba.
És végül, de nem utolsó sorban, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az esemény társ-házigazdájának, a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek azokért a hatalmas erőfeszítésekért, amelyekkel összehozták ezt a kerekasztalt. László és Márton — köszönet Önöknek és csapatuknak a szoros együttműködésért ezen az eseményen. Mi az Egyesült Államokban hiszünk a minden témáról folytatott nyílt és átlátható párbeszédben, és reméljük, hogy ez a ma megkezdett beszélgetés folytatódni fog.
Az Ukrajnában zajló konfliktus talán már nem szerepel annyit az újságok címoldalán, de ez nem jelenti azt, hogy a konfliktus csillapodott. Mióta a második minszki megállapodást február 11-én aláírták, csaknem ötszáz ukrajnait megöltek, ezret pedig megsebesítettek a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus következtében. Szeretném megismételni – ötszázan meghaltak, ezren megsebesültek.
Velük együtt már 6362 embert öltek meg és 15 775 ember sebesült meg az ellenségeskedések múlt áprilisi kezdete óta. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága szerint nemcsak rengeteg életet láttunk elveszni, hanem 1,2 millió ember az országon belül menekült el. Az oroszok és a szakadárok által uralt kelet-ukrajnai területeken a nemzetközi megfigyelők számos olyan esetet dokumentáltak, ahol sérültek az emberi jogok, köztük gyilkosságokra, kínzásra, kényszermunkára, kényszerítésre történő utalásokkal, olyanokat beleértve, melyek célpontjai volt majdanos aktivisták, illetve krími tatárok voltak.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint: “A törvényes rend, a jogállam összeomlott az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban.” A konfliktusnak ezeken a helyszínein az újságírók célpontok, lelövik őket. Nágya Szavcsenko ukrán pilóta továbbra is letartóztatásban van Oroszországban, a szabadon engedését követelő nyilvános felháborodás ellenére.
De a helyzetet legjobban talán maguk az ukrán emberek foglalják össze, akik egyfolytában könyörögnek az ENSZ-megfigyelőknek, hogy “mi csak békét akarunk”.
Rendkívül fontos, hogy ne feledkezzünk meg Ukrajnáról, az ott zajló konfliktusról, és annak az ukránokra gyakorolt pusztító hatásáról.
Fontos, hogy továbbra is foglalkozzunk vele, mert vannak, akik azt remélik, a nemzetközi közösség tényleg megfeledkezik Kelet-Ukrajnáról — hogy elfogadjuk Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértését, és hogy sorsára hagyjuk az ukrán népet.
Ám mi nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, ami Magyarország közvetlen szomszédságában folyik, és nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk, ki a felelős ennek a fegyveres konfliktusnak a kirobbantásáért, ki az, aki azt továbbra is szítja, még azt követően is, hogy a felek elfogadták a második minszki megállapodás kereteit.
Mint Victoria Nuland államtitkár mondta, ebben a konfliktusban minden oldalnak a teljes tűzszünetről, a teljes visszavonásról kell tárgyalnia. Vissza kell vonni a katonai felszereléseket, és ez vonatkozik arra a katonai támogatásra is, amelyet az Orosz Föderáció nyújt a szakadároknak keleten.
Amennyiben Oroszország továbbra is semmibe veszi Ukrajna szuverenitását és területi integritását, nekünk továbbra is meg kell fizettetnünk az árat Oroszországgal. És az Egyesült Államok továbbra is egységes szövetségeseivel ebben a folyamatban. Fontos és lelkesítő dolognak tartom, hogy a köreinkben az egységre irányuló törekvés ilyen jelentős szerepet játszott. A szankciókkal kapcsolatos egységes kiállásunk azt a világos üzenetet küldte Oroszországnak, hogy nem lehet bennünket megosztani.
Ezért ma, szövetségesekként és partnerekként, továbbra is kiállunk Ukrajna mellett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014 februárja óta, amikor először kezdtek az orosz különleges erők feltűnni a Krímben, 33 alkalommal ült össze, hogy megvitassa az ukrajnai konfliktust — sokkal többször, mint az adott időszak bármely más konfliktusa ügyében.
A G7-ek, akik a múlt héten üléseztek, ígéretet tettek arra, hogy továbbra is gazdasági támogatást és technikai segítséget nyújtanak az ukrán kormánynak, és segítenek a gazdasági felemelkedésben, amely kritikus fontosságú a kormány által bevezetett és bevezetendő reformok tekintetében.
És örömmel jelentem be, hogy a múlt hónap végén az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy további 18 millió dolláros humanitárius segítséget nyújt Kelet-Ukrajna és a Krím lakosságának, akik a legtöbbet szenvedtek az orosz agresszió hatásaitól.
Ezzel az új forrással a krízis kezdete óta nyújtott amerikai humanitárius segítség értéke eléri a több mint 61 millió dollárt. A segítséget azon a megszámlálhatatlanul sok pénzügyi, energia- és más területeken dolgozó szakértőn felül nyújtjuk, akik Ukrajnába utaztak, hogy segítsenek a kormánynak újjáépíteni és megreformálni az országot.
És nemcsak az Egyesült Államok támogatja Ukrajna kormányát, hanem sok más partnerünk is. Magyar kollégáink létfontosságú segítséget nyújtanak egészségügyi ellátás, fordított irányú gázszállítás és a kiberképességek javítására fordítandó források biztosításával.
Köszönetet mondunk nekik ezekért az erőfeszítésekért. Valamennyien tehetünk még többet, és továbbra is keresnünk kell, hogyan támogathatnánk Ukrajnát.
Miközben továbbra is Ukrajna mellett állunk, Ukrajna továbbra is lelkesít minket. Segítségünk hozzájárul ahhoz az úthoz, amelyet az ukránok választottak. És az ország keleti részein dúló háború ellenére Ukrajna, reformok bevezetésével, folytatja jobb jövője felépítését. 2014 októberében Ukrajnában megtartották az ország történetének legszabadabb és legtisztább Rada választásait.
Ez az első év abban a tekintetben is, hogy a Rada minden egyes tagja nyilvánosságra hozta bevételeit és vagyonát.
Az ukrán kormány megkezdte az oligarchák monopóliumai egy részének lassú leépítését. Az egyik fő oka annak, hogy ezek a reformok haladnak előre, Ukrajna civil társadalmának kivételes hozzájárulásai — azoknak az ukrán átlagembereknek, akik elérték, hogy helyük legyen a Majdanon, most pedig jogosan kérnek helyet a politikacsinálás asztalánál is.
Mint az ENSZ-hez delegált nagykövetünk, Samantha Power mondta a múlt héten Kijevben, a Kreml súlyosan elszámította magát: alábecsülte Ukrajna szívós kitartását és készségét arra, hogy egyesítse erőit, melyekkel polgártársainak segít. Alábecsülte Ukrajna eltökéltségét is arra, hogy megjavítson egy elromlott rendszert. Talán ez az, ami a Majdan tartós öröksége.
Mindeközben pedig mi ott állunk Ukrajna mellett. És kiállunk az egységes, szabad és békés Európáért.
Köszönöm szépen.
