Jó reggelt kívánok! Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek, és ezúton szeretném megköszönni Csaba Gergely úrnak a meghívást. Mindenekelőtt hadd gratuláljak szervezetük, az American Field Service 100. évfordulójához, valamint a magyarországi ágazatuk 25. évfordulójához. Méltán lehetnek büszkék a történetükre. Az American Field Service életüket kockáztató amerikai mentősofőrök önkéntes szolgálataként indult az I. világháború alatt, majd jelentős nemzetközi csereprogram-szervezetté vált. A „dicsően izgalmas és nagyszerűen humanitárius” munkájuk ma is folytatódik azáltal, hogy évente több mint 13 000 diák és tanár számára biztosítanak lehetőséget csereprogramokban való részvételre, valamint hogy önkéntes munkát végeznek szerte a világon.
Ahogy készültem erre az eseményre, megtudtam, hogy az American Field Service interkulturális tanulási lehetőségeket nyújt, hogy „igazságosabb és békésebb világot teremtsen”. Ez teljes mértékben összecseng az Amerikai Külszolgálat missziójával. 2015 az Amerikai Külügyminisztérium számára is különleges év, hiszen idén ünnepeljük a nemzetközi csereprogramjaink 75. évfordulóját. 1940-ben, amikor az I. világháború emlékei még elevenen éltek és egy újabb világháború kezdődött el, az Egyesült Államok felismerte, hogy különböző országok népeinek összehozása révén az interkulturális tanulás és tapasztalatcsere nagyobb hatással lehet a nemzetközi kapcsolatok javítására. Az Amerikai Külügyminisztérium létrehozott egy Kulturális Kapcsolatok Divíziót, ahol elindítottak egy programot, amely a nyugati világ más országainak vezetői számára tett lehetővé utazásokat az USA-ba. Ez volt a kezdete a máig is tartó egyik legfontosabb csereprogramunknak, az International Visitor Leadership Programnak, amely karrierjük közepén álló szakembereknek szól.
A II. világháború után a Fulbright Program megalapításával megkettőztük törekvéseinket, és később az 1961-es Közös Oktatási és Kulturális Csere Törvényen keresztül (Mutual Educational and Cultural Exchange Act of 1961) kiterjesztettük elérésünket a világ felé tanulmányi, kulturális, sport és szakmai csereprogramokkal, valamint a közszféra és a versenyszektor közötti együttműködésekkel. Ma az Amerikai Külügyminisztérium évente több mint 50 000 résztvevő számára szervez csereprogramokat. Művészek, oktatók, sportolók, diákok, fiatalok és feltörekvő vezetők vesznek részt ezekben a csereprogramokban több mint 160 országból világszerte, beleértve az Egyesült Államokat. Az USA és a globális közösség sokszínűségét tükrözve szorgalmazzuk az amerikai és a nemzetközi alulreprezentált csoportok részvételét ezekben a programokban, mint például nők, faji és etnikai kisebbségek, valamint fogyatékossággal élők. Büszkék vagyunk rá, hogy öregdiákjaink között 385 jelenlegi vagy korábbi államfő, 63 Nobel-díjas és vezetők ezrei vannak a verseny- és a civilszférából egyaránt, ami erős bizonyítéka a nemzetközi csereprogramok sikerének és fontosságának.
Abban az egyre több szállal összekapcsolódó, globalizálódó világban, amelyben most élünk, a tanulás szükségszerűséggé vált, és a mi felelősségünk, hogy a követekező nemzedékeknek rendelkezésére bocsássuk azokat az eszközöket, amelyekkel szembe tudnak nézni a 21. század kihívásaival. Semmi kétségem nincs afelől, hogy a nemzetközi csereprogramok segítenek jobban megérteni az eltérő kultúrákat és szempontokat, építik a nyelvtudást és a vezetői képességeket, valamint növelik a gazdasági prosperitást és a biztonságot.
Tudom, hogy önök az EFIL tagszervezeteinél keményen dolgoznak azért, hogy Európa-szerte kiterjesszék a diákok tudását és hozzáállását, hogy ők sikeresen megismerjék a szélesebb globális közösséget és részt is vegyenek benne. Ezúton szeretném elismerésemet kifejezni azért, hogy ezt a fontos munkát végzik és sok sikert kívánok. Köszönöm.
