Jó reggelt kívánok! Nagyon örülök, hogy ma ellátogathattam a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba, és itt ünnepelhetem a közelgő Föld napját.
Szeretnék köszönetet mondani Puskás igazgató úrnak és nemzeti park Igazgatóságán dolgozó kollégáinak, hogy vendégül látnak minket, és megszervezték számunkra ezt a nagyszerű látogatást. Izgatottan várjuk, hogy megismerhessük ennek a régiónak a szépségeit.
Szeretném megköszönni Küsz Mariannának, a Levendula Ház Látogató Központ igazgatójának is, hogy helyet biztosított nekünk ahhoz, hogy találkozhassam ma Önökkel/Veletek, és beszélhessünk a nemzeti parkok fontos szerepéről a természetvédelemben és a környezetvédelemben.
Április 22-én az egész világon megemlékeznek majd a 46. Föld napjáról, melyre egyben a modernkori amerikai környezetvédelem születésnapjaként is tekintünk. Az első, 1970-ben megtartott Föld napján amerikaiak milliói mozdultak meg. Az ő aktivizmusok hatására jött létre az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség és az ő nyomásukra fogadták el a Tiszta levegőről, a tiszta vízről és a veszélyeztetett állatfajokról szóló törvényt.
Ma már 192 országban több mint egymilliárd ember vesz részt évente Föld napi tevékenységekben, ezzel a Föld napja lett a világ legnagyobb szabású civil megmozdulása.
Idén a Föld napja mottója: “Fákat a földnek.” Bolygónk minden évben több mint 15 milliárd fát veszít el (ami mintegy 48 futballpályányi területet jelent percenként) az erdőirtások, az ingatlanfejlesztések, és a fenntarthatatlan erdőgazdálkodás következtében.
A Föld napja ötvenedik évfordulójának megünneplésére, melyre 2020-ban kerül majd sor, a Föld Napja Hálózat bejelentette a “Fákat a földnek” tervet, melynek keretében 7,8 milliárd fát igyekeznek majd elültetni 2020-ra: egy fát minden egyes a földön élő ember után.
Tavaly elültettem egy fát, a barátság fáját az Amerikai Nagykövetség előtt található parkban Budapest ötödik kerületének polgármesterével és a Közép-Európai Egyetem rektorhelyettesével. Remélem, idén Önök is ültetnek majd fát.
Faültetéssel ugyanis három fontos célt szolgálunk:
- Enyhítjük a klímaváltozást és a környezetszennyezést: az elültetett fák felveszik a felesleges és káros széndioxidot a légkörből. Egy évben körülbelül 96 fára van szükség ahhoz, hogy felvegye az egy ember által előállított széndioxid mennyiséget.
- Védelmezzük a biodiverzitást: a megfelelő fák elültetésével hatékonyan akadályozhatjuk meg fajok kihalását, valamint több kapcsolódási pontot hozunk létre az egyes erdőcsoportok között.
- Támogatjuk a közösségeket és azok megélhetését: a faültetéssel segítünk a különböző közösségeknek a hosszú távú gazdasági és környezeti fenntarthatóság elérésében, ennivalót, energiát és jövedelmet biztosítunk. Kutatások kimutatták, hogy azokban az iskolákban, melyeket fák vesznek körül, csökkent az asztmás és légzőszervi megbetegedések előfordulása.
Az idei év fontos mérföldkő a környezetvédelemben és a természetvédelemben, két ok miatt is.
Először is azért, mert a világ vezetői ezen a pénteken történelmet írnak az ENSZ-ben New Yorkban, amikor több mint 100 ország aláírja majd a klímaváltozásról szóló párizsi megállapodást, ezzel nyilvánítva ki szándékukat, hogy hivatalosan csatlakoznak az egyezményhez. Ez fordulópontot jelent bolygónk történelmében, és valószínűleg rekordot állít majd fel az egy nemzetközi egyezményt egyazon napon aláíró országok számának tekintetében.
Már felsejlik előttünk egy zöldebb jövő képe. Az országok és városok vezetői kezdenek innovatív megoldásokkal alternatívákat keresni a szénhidrogének helyettesítésére, a gazdasági szereplők pedig egyre többet fektetnek be a tiszta energián alapuló gazdaságba.
Az Egyesült Államok kitart kötelezettségvállalása mellett, hogy a 2005-ös szinthez képest 2025-re 26%-28%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Mindezt országunk történelmének legszigorúbb szabályozásának bevezetésével érjük el a személygépkocsik és tehergépkocsik által használt üzemanyagok terén, a 2009 óta húszszorosára növelt napenergia felhasználással, és a legkülönbözőbb háztartási és más gépek energiahatékonyságát előíró új jogszabályoktól kezdve a városi hulladéklerakók metángáz kibocsátásának csökkentéséig terjedő változásokkal.
Másodszor, ez az év azért is nagyon fontos az USA számára a természetvédelem szempontjából, mert idén ünnepeljük a Nemzeti Park Szolgálat fennállásának 100. évfordulóját. A Nemzeti Park Szolgálatot 1916. augusztus 25-én hozták létre, mint az amerikai belügyminisztérium szövetségi hivatalát.
A világ legelső nemzeti parkja a Yellowstone Nemzeti Park volt, melyet az amerikai kongresszus 1872-ben alapított. A Yellowstone indította el világszerte a nemzeti park-mozgalmat.
A nemzeti parkok létezése egy tökéletesen demokratikus gondolat. Egy ország gyönyörű természeti csodáit mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, nem csak a kivételezett keveseknek.
A nemzeti parkok ezen felül az örökség és önazonosság kulturális ikonjai is egyben. Sokak számára ezek a parkok az USA letisztult lényegének és úttörő szellemének őrzői. Az olyan ikonikus helyek, mint a Yellowstone, a Yosemite, vagy a Grand Canyon mára egész nemzetünket jelképezik. A nemzeti parkok az az örökség, melyet gyermekeinkre hagyunk.
Az USA nemzeti park rendszere ma már több mint 400 területből áll, és mintegy 34 millió hektáron terül el. A Nemzeti Park Szolgálat több mint 20.000 alkalmazottja óvja és védi a parkokat, együttműködésben a helyi közösségekkel, hogy megőrizzék a helyi történelmet és kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak a helyben és a távolabb lakóknak egyaránt.
Az USA nemzeti parkjaiban legalább 247 féle veszélyeztetett vagy a kihalás szélén álló faj él; több mint 75.000 régészeti lelőhely található; csaknem 27.000 történelmi és őskori építmény áll; a parkokat 18.000 mérföldnyi túraösvény szeli keresztül. Itt él a világ legnagyobb ragadozója, az alaszkai barnamedve, és a világ más legnagyobb élőlényei is, mint az óriás mamutfenyő; itt lelhető fel a világ legnagyobb ismert barlangrendszere a Mammoth Cave (Mamutbarlang) Nemzeti Parkban, melyben több mint 400 mérföldnyi feltérképezett barlang található.
Magyarországon ez már a negyedik nemzeti park, amelyet meglátogatok. Jártam már az Aggteleki, a Fertő-Hansági és a Hortobágyi Nemzeti Parkban is. Ma nagyon örülök, hogy itt lehetek, és többet tudhatok meg a 20.000 éves Balaton történelméről, és a környezetében található kivételes geológiai képződményekről.
Lenyűgöz az a nagyszerű munka, amelyet e nemzeti park igazgatóságának a munkatársai és partnereik végeznek. Szeretnék köszönetet mondani a helyi lakosoknak is, különösen a tanároknak és diákoknak, akik segítenek megőrizni ennek a régiónak a természeti örökségét a jövő nemzedékek számára. Mindezek a kezdeményezések jelenetős pozitív hatással vannak bolygónkra, és hozzájárulnak ahhoz, hogy mindannyian tisztább, egészségesebb és fenntarthatóbb világban élhessünk.
Ha majd eljön az ideje, hogy döntsetek arról, milyen irányban tanultok tovább, és mivel szeretnétek foglalkozni a jövőben, ne feledkezzetek meg a környezetvédelemmel kapcsolatos pályákról sem. Ezek mindnyájunk számára egyre fontosabbá válnak, és kulcsfontosságúak lesznek Magyarország, az Egyesült Államok, és a világ jövője szempontjából.
Köszönöm, hogy időt áldoztak arra, hogy meghallgassanak. Várom a kérdéseiket!
