Jó estét kívánok!
Pintér miniszter úr, excellenciás hölgyek és urak, tisztelt vendégek, az ILEA igazgatói és munkatársai, a 100. osztály végzősei – igazán örülök, hogy itt lehetek ma Önökkel, hogy megünnepeljük az ILEA 20. évfordulóját és a 100. osztály diplomaosztóját.
Megtiszteltetés volt együtt lenni a 100. osztállyal ma délután, amikor büszke ILEA öregdiákok lettek. Még egyszer gratulálok Önöknek, végzősöknek.
1995. október 22-én Bill Clinton elnök az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében szorgalmazta a nemzetközi rendészeti akadémiák világhálózatának létrehozását az országhatárokon átívelő fenyegetettségek elleni harc és a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében. Clinton elnök akkor megértette, ahogyan mi ma tudjuk, hogy a magas színvonalú szakmai tudás és a rendészeti etikai normák támogatása a világ minden kormányának kritikus fontosságú felelőssége.
A budapesti ILEA még abban az évben megnyitotta kapuit, hogy segítse a régió feltörekvő demokráciáit hatékony rendészeti képességek felépítésében és a jogállamiság előmozdításában, s így fokozza a jóléthez feltétlenül szükséges biztonságot.
A budapesti ILEA mintaként szolgált a ma szerte a világon működő további négy ILEA számára – s ma is a budapesti ILEA a zászlóshajó. Erre a pozíciójára mi itt, a budapesti Amerikai Nagykövetségen igen büszkék vagyunk.
Immár húsz éve biztosít az ILEA program magas szintű rendészeti képzést és technikai továbbképzést több mint 50 ország számára. Ez azt jelenti, hogy több mint 21.000 rendészeti tiszt lépett be az ILEA kapuján, hogy képzést kapjon.
Az ILEA koncepcióját és filozófiáját együttes erővel alakították ki mindazok, akik munkájában részt vesznek – hivatalok és minisztériumok, kiképzők és oktatók, menedzserek és hallgatók egyaránt – a közös cél, a nemzetközi rendészeti munka legmagasabb szintre emelése érdekében. Ideális elegye ez a szakembereknek, akiknek közös célja, hogy építsék a jogállamiságot, támogassák az emberi méltóságot, biztosítsák az egyéni szabadságot, és hozzájáruljanak a globális biztonsághoz.
Fennállásának huszadik évfordulóján az ILEA élő emlékműve az együttműködés és partnerség alapelveinek. S amikor majd összegyűlünk az 50., vagy 100. évfordulón, biztos vagyok benne, hogy még több sikertörténetet hallunk majd – a bátorság, az elkötelezettség, és az együttműködés történeteit, melyek lehetővé tették a szabadság kibontakozását. S ez tesz engem oly büszkévé az ILEA-ra – büszke vagyok az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokban betöltött szerepére, és büszke vagyok arra a szerepre, amit az elkövetkező évtizedekben betölt majd.
Szép munka volt, gratulálok, ILEA.
