– megírt változat –
Jó estét kívánok hölgyeim és uraim! Nagyon köszönöm Tkatchenko Elnök Úr megtisztelő meghívását, hogy ma este ezen a fantasztikus helyszínen az EU Kereskedelmi Kamarák tagjai előtt beszédet tarthassak. Amint azt bizonyára tudják, az Amerikai Nagykövetség szorosan együttműködik az Amerikai Kereskedelmi Kamarával (AmCham), így pontosan tudjuk, hogy mennyire értékes a kamarák – köztük az EU Kamarák – munkája fogadó országunkkal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében.
Immáron több mint másfél éve dolgozom az Egyesült Államok budapesti nagyköveteként, és elmondhatom, hogy itt, Európa egyik legszebb városában dolgozni rendkívül jóleső élmény. Kétoldalú kapcsolataink legtöbb tartóoszlopa erős. Van néhány terület, ahol különbségek vannak politikánkban, s aggodalmainkat kifejeztük mind személyes találkozókon, mind nyilvánosan, de kapcsolatunk továbbra is közös értékeinkben és közös érdekeink előmozdítása iránti elkötelezettségünkben gyökerezik. Ezek közül az első és legfontosabb természetesen az, hogy egymás szövetségesei vagyunk a NATO-ban. Nagyra értékeljük, hogy Magyarország hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez Afganisztánban, és tagja az Iszlám Állam elleni koalíciónak. Rendszeresen hajtunk végre közös hadgyakorlatokat, amelyek javítják mind a NATO, mind pedig a saját harckészültségünket. Magyarország nemrégiben úgy döntött, hogy növelni fogja katonai költségvetését a NATO céljainak elérése érdekében.
Nagyon erős az együttműködésünk a rendészet területén is. Magyarország sok év óta ad otthont a Nemzetközi Rendészeti Akadémiának (ILEA), amelyet az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája, az FBI működtet. Az ILEA sok tanfolyamot szervez olyan fontos témákkal kapcsolatban, mint a terrorizmus vagy a kábítószer elleni harc, a kiber biztonság, és legújabban a közösségi média hatása a nemzetbiztonságra, Európa – és különösen a régió – több száz szakemberének nyújtva ezzel lehetőséget a szakmai fejlődésre minden évben.
Mindezek kiválóan példázzák együttműködésünket, nem is beszélve kereskedelmi kapcsolatainkról. Bár Magyarország kis piacot jelent, a gazdaságra gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint amekkora a piac mérete alapján várható lenne. Tény, hogy az amerikai vállalatok szeretnek itt dolgozni. Központi fekvésű piacának köszönhetően az itt működő amerikai cégek könnyen eljuttathatják termékeiket Európa bármely országába. A magasan képzett munkaerő rendkívül csábító az olyan vállalatok számára, mint a National Instruments, az IBM, vagy a General Electric, hogy csak néhányat említsek. Gyakran találkozom amerikai vállalatok képviselőivel, akik aggodalmukat fejezik ki a munkaerőhiány miatt. Sajnos, egyszerűen nincs elegendő szakmunkás Magyarországon, a munkaerő mobilitása pedig alacsony. Tudom, hogy a magyar kormány – gyakran amerikai cégek közremüködésével – igyekszik megoldani ezt a problémát, melynek gyökerei részben a szakképzett munkaerő elvándorlásában keresendők az ország Európai Uniós csatlakozása óta. Magyarország nem áll egyedül ezzel a problémával. Remélem azonban –, ahogyan az amerikai cégek is remélik -, hogy ezt a gondot sikerül majd megoldani, hogy tovább tudják növelni üzleti érdekeltségeiket, és tovább tudjanak terjeszkedni Magyarországon, ahogyan e szándékukat gyakran említik nekem.
Bizonyára érdekli Önöket, hogy hány amerikai vállalat működik Magyarországon. Több mint 300 amerikai cégnek vannak itt beruházásai, és ez a szám a leányvállalatokkal együtt már meghaladja a négyszázat is. A számítási módszertől függően ezen vállalatok beruházásainak összértéke mára 5 és 9 milliárd dollár között mozog. Sokkal fontosabb azonban, hogy ezek a vállalatok mintegy 100.000 munkavállalót foglalkoztatnak, így Németország után mi vagyunk a második legnagyobb külföldi munkaadók.
Kereskedelmi kapcsolataink mélyen gyökereznek. Jó példa erre Andy Grove, az Intel társalapítója. A nemrég elhunyt Andy magyar származású volt, és egy teljesen új iparág és munkakultúra megteremtésében segédkezett. Értesüléseim szerint ma már több ezer magyar vállalat dolgozik a Szilícium-völgyben. Ragyogó példája ennek a prezentációs szoftverfejlesztő cég, a Prezi. Budapesten jött létre, de most már San Franciscót is otthonának tekintheti, miután az onnan származó kockázati tőke lehetővé tette a vállalat ugrásszerű növekedését. Nemrég tértem vissza az Egyesült Államokból egy nagyon sikeres kereskedelmi misszióról, amelyet a SelectUSA csúcstalálkozón vezettem. Az évente megrendezésre kerülő rendezvény célja az, hogy segítse azokat a külföldi cégeket, amelyek az Egyesült Államokban szeretnének vállalatot alapítani. A Nagykövetség kereskedelmi irodája, a Commercial Service 14 magyar céget toborzott a csúcstalálkozóra; ilyen küldöttség először vett részt ezen a SelectUSA rendezvényen. Tudomásom szerint a legtöbb delegációs tagnak sikerült is komoly üzleti partnereket találnia. Az elkövetkező években keményen fogunk dolgozni azon, hogy ezek a hihetetlenül dinamikusan fejlődő kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok tovább fejlődhessenek.
Szilárd meggyőződésünk továbbá, hogy ezek a kapcsolatok még tovább fognak erősödni, ha bizonyos dolgok bekövetkeznek. Ezek egyike az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) sikeres letárgyalása, majd létrejötte. Ez a megállapodás, amely alapvetően a párhuzamos bevizsgálás szükségességének elkerülését, a szabványok összehangolását, valamint a vámtarifák csökkentését célozza, a gazdaság ugrásszerű növekedését hozhatná az Atlanti-óceán mindkét partján a kereskedelmi lehetőségek bővülésének köszönhetően.
És akkor itt van a korrupció kérdése. Fontos párbeszédek zajlanak szerte a világon a korrupcióellenes globális erőfeszítéseink keretében. Hisszük, hogy a korrupció nem csak a gazdasági fejlődésre van hatással, hanem az emberi jogokra és a nemzetbiztonságra is. Egy ország nem tud úgy fejlődni és nem tudja az állampolgárainak nyújtott gazdasági lehetőségeket maximalizálni, ha a rendszer eredendően ellenük dolgozik, mert uram-bátyám viszonyok, hirtelen változó jogszabályok és előírások, az átláthatatlan üzleti kapcsolatok, vagy mindezek együtt uralkodnak. Természetesen Magyarország nem az egyetlen ország a régióban, ahol ilyen kihívásokkal küzdenek. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez eléggé fontos ügy ahhoz, hogy továbbra is hangsúlyozzuk kétoldalú tárgyalásaink során.
Ahogyan már említettem, kétoldalú gazdasági együttműködésünk erős és növekedik, ahogyan az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok is. Ez jelentős forgalom. Íme, néhány adat: körülbelül 1,6 milliárd dollár naponta! Ez 620 milliárd dollár kétirányú kereskedelmet jelent éves szinten. Ez megegyezik a szomszédos Mexikóval való kereskedelmi forgalmunkkal, és messze felülmúlja a kétirányú kereskedelmet Kínával, amely körülbelül 1 milliárd dollár naponta. Az Egyesült Államok az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, az uniós termékek legnagyobb vásárlója, és az Európai Unió második legnagyobb import partnere. A kétirányú kereskedelmi forgalom több mint 100 milliárd dollárral nőtt 2014 és 2015 között, és a közvetlen külföldi befektetések növekedése is hasonlóan erőteljes volt. A kumulált FDI állomány 2009-2014 között 1400 milliárd dollár volt az EU-ból az Egyesült Államokba, és 1800 milliárd dollár a USÁ-ból az EU-ba. El tudják képzelni, mekkora lehetőség rejlik mindebben, ha sikerül a még fennálló kereskedelmi akadályokat is lebontani az Atlanti-óceán mindkét partján?
Zárszóként fontos megemlíteni, hogy Európa és az Egyesült Államok második világháború utáni kapcsolatai jelentették a nemzetközi kereskedelem növekedésének motorját, de nemcsak egymás közt, hanem szerte a világon. Az eredmény az, hogy több százmillió embernek sikerült olyan életszínvonalat elérnie, amelyről őseik csak álmodhattak. Csak így tovább!
Köszönöm szépen a figyelmüket.
