Köszönöm. Jó estét kívánok. Szeretném megköszönni az Antal József Tudásközpont munkatársainak, hogy meghívtak és beszélgethetek ma Önökkel. Nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek ma, Magyarország legtehetségesebb ifjú vezetői között. Bár sokakkal Önök közül ma találkozom először, nem ez az első alkalom, hogy interakcióba kerülök az Antall József Tudásközponttal. Valójában az egyik első meghívás, amelyet nagykövetként elfogadtam, az a Dunai Regatta védnöksége volt, ezért aztán ismerem a tudásközpont által végzett nagyszerű munkát.
Nem ismeretlen számomra Antall József öröksége sem. Nem csak ő volt a leghosszabb ideig kormányzó vezető a poszt-kommunista Közép-Európában, hanem a modern kor egyik legnehezebb politikai átmenetének időszakában volt miniszterelnök. Amikor Magyarországon véget ért a kommunisták uralma, hihetetlen mennyiségű gazdasági nehézséggel kellett szembenéznie. Tény, hogy a nehéz idők nehéz döntéseket kívánnak, és Antall József miniszterelnöknek sok nehéz döntést kellett meghoznia. Számos kritika kereszttüzében a szabad piacgazdaság felé vezérelte Magyarországot, és olyan jogi környezet kimunkálásához járult hozzá, amely vonzó volt a nemzetközi befektetőknek. Mindezt igen hatékonyan tette, és ezzel hozzásegítette Magyarországot ahhoz, az 1990-es években a régió vezető országává váljon a külföldi befektetések terén. Ma már pártállástól függetlenül minden vezető politikus nagy államférfiként dicséri Antall Józsefet.
Mind a jogállam, mind a piacgazdaság éppoly fontos tényezők, mint Antall József idején voltak 25 évvel ezelőtt. Egyetlen ország sem lehet sikeres, ha nincs erős és dinamikus gazdasága, mely lehetőséget biztosít mind a helyi, mind a nemzetközi vállalatok számára is. Értelemszerű, hogy az üzleti vezetők olyan helyeken szeretnének terjeszkedni, amelyek kiszámíthatóak, gyakorlatiasak és méltányosan bánnak a befektetőkkel. Ez biztosan igaz az amerikai vállalkozásokra. Üzleti vezetőként, több mint 25 évnyi szórakoztatóipari tapasztalattal a hátam mögött, bizton mondhatom Önöknek, hogy a cégek egyértelműen azokat az országokat részesítik előnyben, ahol a játékszabályok nem változnak egyik hétről a másikra. Ahogy mondani szokás, az igazi gazdasági fejlődés a bizalomra alapuló kapcsolatokkal indítható be. Ez pedig azt is jelenti, hogy egy vállalat bízhat abban, hogy átlátható és méltányos szabályok keretei között működhet.
Nem meglepő módon, a hosszú távú növekedés és prosperitás együtt jár a gazdasági nyitottsággal és a jogállam tiszteletével. A világon mindenütt a befektetők egyre inkább a puszta pénzügyi megfontolások mögé néznek, amikor üzleti döntéseket hoznak. Nem csak a profitra gondolnak, hanem olyan stratégiai partnereket keresnek, akik tiszteletben tartják az elfogadott szabályokat és értékeket. Az üzleti vezetők beszámolással tartoznak a részvényeseknek, és célkitűzéseket kell, hogy megvalósítsanak. Természetszerűleg nem érdekük, hogy olyan új partnerrel építsenek ki kapcsolatot vagy egy olyan országban terjeszkedjenek, amelyek oly módon sérülékenyek, hogy az árthat az adott vállalat hírnevének. Inkább olyan partnerekhez húznak, akik betartják a játékszabályokat, eleget tesznek a kötelezettségeiknek, másokkal pedig méltányosan bánnak. Úgy hiszem, a felsoroltak csak néhány azok közül az értékek közül, amelyekben Antall József is hitt. Amikor Magyarország 25 évvel ezelőtt a Nyugat felé fordult, azt nem csak azért tette, mert Nyugat-Európa és az Egyesült Államok gazdasági lehetőségeket hordoztak, hanem azért az értékrendért is, amelyet a Nyugat magáénak vallott és támogatott. Részben ez is volt az oka annak, hogy az 1990-es években Magyarország részesült a posztszovjet térségbe irányuló közvetlen külföldi befektetések egy jelentős hányadából.
Az egyik módja annak, hogy az egyes országok kinyilvánítsák értékrendjüket, az a nemzetközi szervezetekben való részvétel. A csatlakozó nemzetek elkötelezik magukat, hogy tartják magukat egy adott szervezet politikai gyakorlatához, eljárásaihoz és értékítéleteihez. A tagság jelvény és egyben ígéret is – ígéret, hogy az egyes országok saját nemzeti érdekein túlmutató ügyekért tett erőfeszítésekben részt vesz és azokat támogatja. Természetesen, ha minden nemzet kizárólag a saját érdekeit tartja szem előtt, ez aláássa azt a bizalmat, mely oly fontos ugyanazon nemzet sikeréhez. A nemzet ezzel elszigeteli magát társaitól. Egyúttal pedig kockára teszi azt a képességét is, hogy másokat befolyásolni tudjon.
Azért említem a befolyás fontosságát, mert Európa ma soha nem látott válsággal néz szembe. Ez a válság nem csak Görögországot, Olaszországot, vagy Magyarországot érinti, hanem az egész kontinenst is. A migrációhoz kapcsolódó kihívások óriásiak, és nincsenek könnyű megoldások. De végső soron ahhoz, hogy előre lehessen lépni, arra lesz szükség, hogy a nemzetek és vezetőik együttműködjenek, támogassák a nemzetközi elvárásokat, és fenntartsák a jogállam uralmát – s ami talán a legfontosabb, tiszteletben tartsák azoknak az embereknek a méltóságát és emberi jogait, akik az erőszak ellen menekülnek egy jobb jövő reményében. Minden országnak, köztük az USA-nak is humanitárius kötelessége, hogy segítsen a több ezer menekültnek megtalálni azt a stabilitást, melyre áhítoznak. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ők nem csak számok, hanem emberek.
Az Egyesült Államok megteszi a maga részét. A szíriai háború kezdete óta több mint 4,5 milliárd dollárt költött humanitárius segítségnyújtásra és 26,6 millió dollárt adott regionális hozzájárulásként az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az európai menekültprogramok támogatására. Az Egyesült Államok ezen felül rendszeresen konzultál az Európai Bizottsággal és az EU tagállamokkal a migráció ügyében, információcsere és eltűnt személyek felkutatása és kimentése terén, valamint támogatási és kapacitás-növelő programok finanszírozásával Afrika szarván és Észak-Afrikában. Itt Magyarországon is azt kérdezzük a magyar kormány képviselőitől: “Hogyan segíthetünk?”
De mindnyájunknak fel kell ismernünk, hogy ez nem elegendő. Az igazi célunk az, hogy tartós megoldást találjunk a válságra, úgy, hogy békét teremtünk az olyan országokban, mint Szíria. Hiszen végül minden menekült haza szeretne menni.
Magyarország fontos szerepet játszik a megoldásban, és kétségtelenül jelentős kihívásokkal szembesült a válság kezdete óta. A szociális ellátórendszer a végletekig terhelt, és a rendelkezésre álló erőforrások lecsökkentek. Több ezer önkéntes – talán sokan közülük itt ülnek ma ebben a teremben – sietett a szükséget szenvedők segítségére az egész országban. Ez a fajta segítségnyújtás mutatja meg a magyarok nagylelkűségét a világnak és mindnyájunk számára követendő példa. Hiszen a világ figyelme ma, az események kibontakozásával, Magyarországra és a régióra irányul.
Nagyköveti munkám során nap mint nap együtt dolgozom magyar és amerikai állami tisztviselőkkel, akik mindegyike elkötelezett nemzeteink sikere mellett. Folyamatosan megilletődöm és elámulok a hivatástudaton, amellyel szakmájukhoz hozzáállnak. Ez az erős hivatástudat az, ami segíti nemzeteinket abban, hogy együtt tudjunk dolgozni a mindkét ország számára fontos ügyekben. Magyarország számos téren most is nagyra értékelt partnerünk és szövetségesünk. Az Egyesült Államok nagyra értékeli Magyarország támogatását a nyitott piacok és a NATO-val való szolidaritás vonatkozásában. Ami azonban talán a legfontosabb, az, hogy az Egyesült Államok és Európa olyan közös értékekben osztozik, melyeket továbbra is példaként kell felmutatnunk a világ többi részének. És nem is lehetne megfelelőbb időszak a mostaninál arra, hogy kimutassuk kölcsönös tiszteletünket az emberiesség iránt.
Még egyszer szeretném hálámat kifejezni, hogy beszélgethetek ma Önökkel ezen a nagyszerű helyen. Várom kérdéseiket, és hogy jobban megismerhessem Önöket a fogadáson. Köszönöm!
