2022. szeptember 8-án az Egyesült Államok Nagykövetsége fogadást rendezett annak a kiállításnak a megnyitója alkalmából, amely Carl Lutz svájci alkonzul munkássága előtt tiszteleg, aki több tízezer budapesti zsidót mentett meg, és a Szabadság téri amerikai nagykövetség épületében dolgozott.
“Menedék a viharban – Egy zsidómentő akció Budapesten”
2022. szeptember 8 – október 14.
Carl Lutz 1942-től a második világháború 1945-ös végéig volt svájci alkonzul Budapesten. A semleges országok diplomatáival, köztük Raoul Wallenberggel, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőivel és a budapesti zsidó ellenállás segítségével Lutz hónapokon át fáradhatatlanul dolgozott a Szabadság téri amerikai követség épületében kialakított ideiglenes irodájában, hogy megakadályozza ártatlan emberek szervezett halálát. Biztonságos házakat hozott létre úgy, hogy azokat a svájci követséghez tartozónak nyilvánította, és így végül 72 budapesti épületre terjesztette ki a diplomáciai mentességet, több mint 62 000 magyar zsidót mentve meg a holokauszttól.
A “Menedék a viharban – Egy zsidómentő akció Budapesten” című kiállítás megnyitóját követően harminc rangos vendéget, a zsidó közösség és emberi jogi civil szervezetek vezetőit, valamint több külföldi nagykövetet hívtunk meg Carl Lutz egykori irodájába, amelyet ma az ő emlékének szentelünk az amerikai nagykövetségen belül. A szabadtéri kiállítás a Cipők a Duna-parton emlékműnél Carl Lutz svájci alkonzul tetteit és a második világháború legnagyobb életmentő misszióját ünnepli, és 2022. október 14-ig tekinthető meg.
A fogadás során Pressman nagykövet megemlékezett Carl Lutz erőfeszítéseiről, és átvette Lutz amerikai útlevelének nagyított, bekeretezett másolatát, amelyet a Carl Lutz Társaság ajándékozott neki. Ágnes Hirschi, Lutz nevelt lánya megható személyes emlékeket osztott meg édesapjáról.
A framed copy of Lutz’s American passport / Lutz amerikai útlevelének bekereztezett másolata
Agnes Hirschi, Lutz’s stepdaughter, sharing touching personal memories / Agnes Hirschi, Carl Lutz nevelt lánya megosztja emlékeit
Ambassador Pressman giving remarks/ Pressman nagykövet beszédet mond
Pressman nagykövet beszéde a Carl Lutz megemlékezésen
– beszédtervezet –
2022. szeptember 8.
Carl Lutz fogadás
Tisztelt vendégek. Köszönjük, hogy ma csatlakoztak hozzánk az Egyesült Államok nagykövetségén, ebben a különleges teremben. Tekintettel arra, hogy még csak kevesebb mint egy hete vagyok Budapesten, mielőtt folytatnám mondandómat, úgy gondoltam, bemutatkozom. A nevem David Pressman, és büszke vagyok, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete lehetek.
Eddig a tájékoztatók, a találkozók és a kicsomagolás örvényében forogtam, de nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek Önökkel ezen a fontos eseményen. Nem is tudnék jobb kezdetet elképzelni magyarországi megbízatásomnak, mint hogy Önökkel együtt emlékezzünk Carl Lutz valóban elképesztő örökségére és hősiességére, és közösen tisztelegjünk előtte.
Budapest történelmében gazdag város, amelynek egy része inspiráló és gyönyörű, más része szomorú és szörnyű. Történelmi örökségünk sokszor szemmel látható. Lehetetlen úgy ránézni a Budai Várra vagy a Parlamentre, hogy ne gondoljunk bele, milyen elképesztő események történhettek az évek során ezeken a falakon belül. A történelem súlya nem minden esetben érhető tetten ennyire egyértelműen – jó példa erre az a terem maga.
Ez egy szép szoba, gyönyörű kilátással. Ha azonban nem ismernénk a szoba történetét, akkor akár egy könnyen feledhető helyszín is lehetne. Egy egyszerű konferenciaterem egy szép épületben, Budapest belvárosának egyik festői terén.
De ha megismered ennek a teremnek a történetét… és ami még fontosabb, ha megismered annak az embernek a történetét, aki ebben a teremben dolgozott… minden megváltozik. Ha megállsz… és figyelsz… szinte hallod az kétségbeesett beszélgetéseket és a sietős gépelést, ahogy Carl Lutz hosszú órákon át dolgozott, hogy megmentsen minden embert, akit csak tudott, a kint dúló háború borzalmaitól. A mai kellemes látvány helyett blokádokat, katonákat és a koncentrációs táborokba való deportálás állandóan fenyegető veszélyét képzelhetjük el.
Ennek a szobának történelme van. Ebben a szobában Carl Lutz történelmet írt.
Ezrek és ezrek életét mentette meg Carl Lutz, miközben ebből a szobából dolgozott. Az emberi agy képtelen felfogni Lutz elkötelezett tevékenységének hatását. Hány művész nem jött volna világra, ha ő nem menti meg az édesapjukat? Hány orvos nem született volna meg, ha Lutz nem mentette volna meg a nagymamájukat? Hány földműves, tudós, tanár, anya, apa, nővér és testvér veszett volna el a történelemben ennek az egyetlen embernek az erőfeszítései nélkül?
Egyetlen élet úgy vet hullámokat az időben, mint egy tóba dobott kavics. Egyetlen élet mindent megváltoztathat. És Carl Lutz ezreket mentett meg. Olyan módon változtatta meg a világot, amit soha nem fogunk felfogni. Mert nem foghatjuk fel.
De emlékezhetünk rá. És tiszteleghetünk előtte. És ezért vagyunk ma itt.
Emeljük poharunkat az örökségére. És mindarra, ami utána jött… őmiatta.
Köszönöm az idejüket és a figyelmüket. És köszönöm, hogy csatlakoztak hozzánk ma az amerikai nagykövetség Carl Lutz termében.
