Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
Budapest, 2023. május 4.
AZONNALI KÖZLÉSRE
David Pressman nagykövet amerikai katonákkal találkozott Veszprém mellett
Május 4-én David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Veszprém melletti Camp Croftba látogatott, hogy találkozzon az 1-es Dandár 32-es Felderítő Zászlóaljában szolgáló amerikai katonákkal. A felső vezetéssel folytatott megbeszélést követően beszédet mondott és találkozott a katonákkal.
David Pressman nagykövet beszéde:
Sharp ezredes, Mickley alezredes, Peña vezénylő zászlós, Olivas vezénylő zászlós, az 1-32 CAV katonái, a 101-es Légideszant (légimozgékony) Hadosztály katonái! Megtiszteltetés, hogy itt lehetek ma Önökkel!
A világhírű 101-es Légideszant (légimozgékony) Hadosztály, a “Screaming Eagles.” Önök viszik tovább a kiválóság gazdag, nagy múltú hagyományát, amelyért a 101-esek harcoltak és haltak meg. A normandiai partok D-napi ostromától a terrorizmus elleni küzdelemig Afganisztánban és Irakban, a 101-es légideszantosok világszerte létfontosságú szerepet játszottak és játszanak mind a mai napig az amerikai értékek megőrzésében.
Tudom, hogy ekkora történelmi terhet hordozni gyakran nem könnyű. Az Önök által választott szolgálat nehézségekkel jár: heteket, hónapokat töltenek távol a családjaiktól és a szeretteiktől, gyakran ellenséges környezetben élnek és végzik a munkájukat, és az életüket kockáztatják egy eszméért, amelyet úgy hívnak, hogy Amerika. Én, mint aki Önökhöz hasonlóan esküt tettem arra, hogy védem és védelmezem az Alkotmányt, nagyra becsülöm az Önök szolgálatát. És fogadni mernék, hogy kevesen vannak ma itt, valószínűleg senki, aki teherként élné meg a szolgálatát. Ehelyett felelősségnek látják. Kiváltságosok, hogy az Amerikai Egyesült Államokat képviselhetik, mert munkájukkal Önök pontosan azokért az értékekért harcolnak, amelyek nemzetünket erőssé teszik.
Az erőnk pedig részben a szövetségeinkből ered. Önök azért vannak itt, mert Magyarország közel 25 éve tagja a NATO-szövetségnek. A NATO katonai szövetségként ismert, de ennél többet jelent: ez a demokráciák szövetsége. Szövetségeseinkkel együtt erősebbek vagyunk, és nem csupán azért, mert 31 nemzet egyesített katonai eszközei és képességei a világ valaha volt legfélelmetesebb harci erejévé tesznek bennünket. Azért is vagyunk együtt erősebbek, mert szerződésben köteleztük el magunkat arra, hogy úgy védjük meg egymást is, ahogyan önmagunkat védenénk. Elvégre a NATO alapelve az, hogy “a szövetség bármely tagja elleni támadást a szövetség egésze ellen irányuló támadásnak tekint”. És ahogy Biden elnök világossá tette: meg fogjuk védeni a NATO minden egyes négyzetcentiméterét.
A NATO azonban sokkal több, mint képességek összessége vagy egyszerű szerződés – ez egy szövetség. És attól válik szövetséggé, hogy a NATO a demokrácia és a szabadság, az egyéni szabadság, a jogállamiság és az emberi jogok közös értékein alapul. Ezek azok az értékek, amelyeket a legmélyebb meggyőződéssel vallunk, és amelyek védelmére felesküdtünk. Az bizonyos, hogy az egyesített képességeink és kollektív biztonsági kötelezettségvállalásaink révén együtt erősebbek vagyunk. De ami még ennél is fontosabb, az az, amivé az alapvető, közös értékeink tesznek bennünket: nemcsak erősebbé, hanem egyenesen megtörhetetlenné.
Amikor ezeket az értékeket – éppen azokat az értékeket, amelyekre szövetségeink és biztonságunk épül – fenyegetik és támadják a saját határainkon, az számunkra és a szövetségeseink számára is alapvető jelentőségű. A NATO arra hivatott hogy fenntartsa és megvédje ezeket az értékeket, és hogy szembeszálljon azokkal, akik ezek aláásására és megsemmisítésére törekszenek. Ma ezekre az értékekre szeretnék összpontosítani.
Önök háború idején, egy ingatag világban teljesítenek szolgálatot. Igen, részben azért, mert Vlagyimir Putyin brutális támadást intézett egy békés, demokratikus ország ellen közvetlenül itt a szomszédban. Értelmetlen és szörnyű támadást, amely férfiak, nők és gyermekek ezreinek életét követelte. Olyan agressziós háborút indított, amely közel nyolcvan éve nem látott borzalmakat hozott Európára. Egy háborút, amelynek nem kellett volna, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A konfliktus két oldala nem is lehetne egyértelműbb. Az egyik oldalon ott az áldozat, Ukrajna. A másikon pedig a háborús agresszor, Oroszország. Az Egyesült Államok és szövetségeseink Ukrajna népével vannak, amelynek továbbra is brutális támadásokkal kell szembenéznie, amelynek gyermekeit erőszakkal hurcolják el, és amelynek otthonait támadják.
Éppen tegnap álltam a magyar-ukrán határon, hogy a saját szememmel lássam a mostani helyzetet. Amióta Putyin 2022. február 24-én megkezdte teljes körű invázióját, ártatlan ukránok milliói menekültek el, sokan Magyarországra, kétségbeesetten remélve, hogy menedékre lelnek Putyin háborús gépezete elől. Elismerésünket és nagyra becsülésünket kell kifejeznünk azok felé a magyarok felé, akik megnyitották otthonaikat, iskoláikat, kórházaikat és munkahelyeiket, hogy menedéket nyújtsanak embereknek, akiket nem is ismernek Ők azok, akik vigaszt és biztonságot nyújtottak nőknek és gyerekeknek akkor, amikor égető szükségük volt a törődésre.
Bár a NATO nem áll háborúban Ukrajnában, felemelőnek látom, hogy szövetségeseink közül oly sokan, hasonlóan számos más partnerünkhöz is a világban, értik, hogy mi forog most kockán, és egységesen támogatják Ukrajnát, amely a provokálatlan és indokolatlan orosz agresszióval szemben a népét, a területét, a demokráciáját – végső soron a szabadságát és puszta létezését – védelmezi. Az ukránok éppen azokat az értékeket védik, amelyeket oly nagy becsben tartunk, és amelyek egyesítenek bennünket szövetségeseinkkel. Büszkén állunk ki mellettük ebben a létfontosságú küzdelemben.
Ez az a háború, amely folyamatosan a figyelmünket követeli, de amely nem csak tankokról, bombákról és golyókról szól. A gyűlölet és az intolerancia, a korrupció és a kapzsiság, a hódítás és a hatalomvágy mind olyan fenyegetések, amelyekkel szemben mindannyiunknak védekeznünk kell. Miközben nekünk a küszöbünkön zajló valódi háborúra kellene fókuszálnunk, egyesek máshol hamis “háborúkról”, kulturális “háborúkról” beszélnek, és Putyin katonai hadjárata helyett ködös “globalista” kampányokat és összeesküvéseket emlegetnek. Ezeket a figyelemeltereléseket nem engedhetjük meg magunknak. Ez nem a woke-izmusról vagy kulturális háborúról szól, hanem valódi háborúról, valódi értékekről, valódi fenyegetésről és valódi megmérettetésről. Ez az európai demokratikus értékek iránti elkötelezettségünk próbája, a nemzetek szuverenitásába vetett hitünk próbája, szövetségünk, a demokráciáink erejébe és képességeibe vetett hitünk próbája.
Míg mások kulturális háborúk és összeesküvések zajával próbálják meg elterelni a figyelmünket, én nyugodtan alszom éjszaka, mert tudom, hogy a bátor férfiak és nők, akik az amerikai hadseregben szolgálnak, csakúgy, mint társaik a haditengerészet, a légierő, az űrerő, a parti őrség és a tengerészgyalogság kötelékében, a világ égető fenyegetéseire összpontosítanak. Tudom, hogy Önök is tudják, hogy nagyon is valóságos háborúval állnak szemben: nemcsak Putyin demokratikus szomszédja elleni támadásával, hanem az Amerikát meghatározó értékek, a demokrácia elleni támadással szemben is.
Nem fogja elvonni a figyelmünket sem a politika, sem a cinizmus, sem a legnagyobb hangúak. Nem hagyjuk, hogy elriasszanak azok, akik kizárólag a saját érdekeiket tartják szem előtt. Ki fogunk állni szövetségeseink mellett, és kiállunk partnereink mellett, akik elkötelezettek azon értékek mellett, amelyekre szövetségünk épül, és amelyeken a biztonságunk múlik, támogatva egymást abban, hogy erősebbek legyünk az önjelölt “erős emberekkel” szemben, és egyesülve ebben a pillanatban, amikor az Európáról alkotott értelmezésünk – hogy a határok erőszakkal, egyoldalúan átrajzolhatóak-e – megmérettetik.
Nemzetünk rendkívüli hálával tartozik a fegyveres erőinkben szolgálóknak, de tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül ebben a tetemes küzdelemben. A biztonságunkért és a demokráciáért folytatott harcot nem csak egyenruhában vívják: ebben a küzdelemben sokan részt vesznek még. A független média bátor újságírói – akár Kijevben, Budapesten vagy Washingtonban – azon dolgoznak, hogy a politikusokat felelősségre vonják a tetteikért. Diplomaták keresik a módját annak, hogy véget vessenek ennek a háborúnak, és megakadályozzák, hogy újabbak kezdődjenek. Elkötelezett nők és férfiak, akik hosszan és megfeszítetten dolgoznak humanitárius segélyszervezeteknek, gyakran a legkisebb elismerés nélkül, egészen egyszerűen azért, mert ez a helyes cselekedet. Egy jobb, szabadabb, biztonságosabb világ megépítéséhez mindezeknek az összetevőknek együtt kell működniük. Erősebbek vagyunk, ha összefogva állunk ki barátainkkal és szövetségeseinkkel.
Amikor Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy megszáll egy békés országot a szomszédban, azt hitte, hogy a világ félreáll és végignézi ezt. Hogy nem teszünk majd semmit, hogy nem történik majd egyéb, mint valódi következményeket nélkülöző szemrehányó szavak, dühös levelek vagy állásfoglalások. Azt gondolta, hogy a NATO-szövetség gyenge, a múlt maradványa – de tévedett. A nemzetek felálltak, és közösen jelentették ki, hogy a legutóbbi agresszióját nem tűrik el. A világ, élén az Egyesült Államokkal, szankciók révén súlyos költségeket rótt az orosz gazdaságra, jelentősen csorbítva Putyin lehetőségeit arra, hogy akár a jelenlegi, akár más jövőbeni háborúját finanszírozni tudja. Megerősítettük a NATO-szövetséget, Finnországot is magunk közt tudva, és hamarosan Svédországgal is kiegészülve, ami csak még erősebbé teszi ezt a szövetséget. Kulcsfontosságú kiképzést és felszerelést biztosítottunk a bátor ukránoknak, lehetővé téve számukra, hogy teljes erővel álljanak helyt az orosz hadsereggel szemben.
Ezt a háborút Putyin választotta, most mégis mind ő, mind mások azzal a hihetetlen érveléssel élnek, hogy ők valójában békére vágynak. Ugyanazt a típusú dezinformációt és manipulációt vetik be, amellyel Oroszország világszerte beavatkozik a demokráciákba, és most Ukrajnát, az Európai Uniót, a NATO-t és az Egyesült Államokat igyekeznek agresszornak beállítani. Ebben a törekvésükben pedig a Kreml propagandáját terjesztő és szaporító segítőik támogatják őket. Putyin szerint ezért a háborúért mindenki okolható – kivéve magát Oroszországot. Az igazságtól márpedig semmi sem állhatna távolabb.
Mi békét akarunk. Az Egyesült Államok békét akar. Azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen. De azok, akik a béke szavaival takarózva hirdetik a megbékélés politikáját, éppen a háború áldozatai mellett állókat próbálják meg a háború közvetítőinek minősíteni, és közben veszélyesen elvonják a figyelmet Putyin jelenlegi és jövőbeli tetteinek kemény valóságáról. Nem az a kérdés, hogy ki akar békét. Sokkal inkább az, hogy mit teszünk a valódi és tartós béke elérése érdekében.
Tisztázzuk: ennek a háborúnak egy ember vethet ma véget. Ha Putyin felhagy a harccal, a háborúnak vége lesz. Ha Ukrajna hagy fel a harccal, azzal Ukrajnának lesz vége. Béke akkor lesz, ha egy ember úgy dönt, hogy ideje befejeznie a háborús kampányát. Béke akkor lesz, amikor egy ember visszavonja csapatait demokratikus szomszédja szuverén területéről.
A mostani pillanat egységet, elszántságot és erőt követel, nemcsak szilárd katonai jelenlétünk révén, hanem közös értékeink és a demokrácia iránti elkötelezettségünk és mindazon értékek révén, amelyek a NATO-szövetséget mindig is egyesítették.
A híres 101-es Légideszant Hadosztály katonái ma Magyarországon a legjobb képviselői annak, amiért Amerika és demokratikus szövetségeseink kiállnak. Önök azért vannak itt, hogy a mi erőnk, az Önök ereje segítsen elkerülni a háborúkat, megelőzni a háborúkat, sőt, véget vetni a háborúknak. Önök azért vannak itt, mert az Egyesült Államok szembeszáll az igazságtalansággal, és kiáll a barátaink mellett, mert ez az, ami érdekünkben áll és összhangban van az értékeinkkel. Kiállunk a barátaink mellett, és segítjük egymást, hogy erősebbek legyünk a világ önjelölt “erős embereinél”. És megépítjük azokat az épületeket és bástyákat, amelyeken a valódi demokratikus normák magasra nőhetnek és virágozhatnak.
A világnak szüksége van a 101-es Légideszant, a “Screaming Eagles” bátor katonáira, férfiakra és nőkre. Semmi kétségük ne legyen afelől, hogy amit Önök tesznek ma, annak jelentősége van, és ugyanúgy visszhangozza majd tetteiket a történelem, ahogyan híres elődeikét, ahogyan megvédik a szövetségeseinket, támogatják a barátainkat és megóvják a demokratikus értékeinket.
Ezért jöttem el ma: hogy megköszönjem Önöknek a szolgálatukat, és kezet fogjak Önökkel.
—
További információért és sajtót érintő kérdésekben kérjük, forduljon az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének sajtóosztályához a PressBDP@state.gov címen. Kövesse David Pressman nagykövetet a Twitteren: @USAmbHungary
