David Kostelancik ideiglenes ügyvivő beszéde
a Magyarországi Baptista Egyház Martin Luther King és Billy Graham tiszteletére rendezett megemlékezésén
2018. április 9.
– ahogyan elhangzott –
Tisztelt Papp elnök úr, Balog miniszter úr, Németh államtitkár úr, Hamm úr, hölgyeim és uraim!
Köszönöm szépen a meghívást, megtisztelő, hogy ma itt lehetek Önökkel, hogy megemlékezzünk Billy Grahamről és Martin Luther Kingről, a civil társadalom e két kiemelkedő személyiségéről, akik erkölcsi üzenete milliók életét változtatta meg.
Billy Graham tiszteletes a 20. század legismertebb amerikai evangélistája volt. Üzenetét a világ minden tájára elvitte, személyesen osztotta meg több mint 200 millió emberrel, és még többel televízión és rádión keresztül. Prédikációi arra emlékeztettek minket, hogy – egyszerűen megfogalmazva – “A bigottságra, az intoleranciára és előítéletekre sosincs mentség.” Graham tiszteletes az igehirdetései szerint cselekedett. 1957-ben, még az előtt, hogy az amerikai bíróságok és a Kongresszus elrendelte a szegregáció felszámolását, integrálttá tette saját irodáját. Előadásain, amelyeket “keresztes hadjáratoknak” nevezett, személyesen bontott le faji szegregációs akadályokat, és 20 éven keresztül nem volt hajlandó Dél-Afrikában hirdetni, egészen addig, amíg egy integrált közösség elé nem állhatott. Üzenetét elvitte a szegényekhez, az elnyomottakhoz, a megtört szívűekhez, a börtönökben fogvatartottakhoz, és azokhoz, akiken keresztülnéztek és akiket elhanyagoltak.
A mai napon Dr. Martin Luther King tiszteletesre is emlékezünk, Billy Graham kortársára és barátjára, aki Grahamhez hasonlóan arra szólított fel minket, hogy kövessük az erkölcsi utat. King tiszteletes hős volt, aki azért harcolt és halt meg, hogy megszüntesse a faji megkülönböztetést és előmozdítsa a polgárjogokat az Egyesült Államokban. Több mint egy évtizeden át felkavaró üzeneteiben, amelyek nemcsak amerikaiakat és nemcsak keresztényeket szólítottak meg, hanem embereket világszerte, akik az igazságtalanság, gyűlölet és szegénység ellen küzdöttek, a rasszizmus felszámolásáért szólalt fel az Egyesült Államokban. Történelmi “Van egy álmom” beszéde, amelyet egy több mint 250 ezres, a polgárjogi mozgalmat támogató tömeg előtt mondott el a washingtoni Lincoln-emlékmű lépcsőjén 1963-ban, a polgárjogi mozgalom meghatározó pillanata volt.
Dr. King és az amerikai polgárjogi mozgalom inspirálta a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Megszüntetéséről szóló Nemzetközi Egyezmény elfogadását 1965-ben, amely az első nemzetközi emberi jogi egyezmény volt a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény után.
De King örökségét talán az erőszakmentes és az emberi méltóságot hangsúlyozó filozófiáján keresztül lehet leginkább megtapasztalni. King a társadalmak erőszakmentes eszközökkel való megváltoztatására inspirált másokat is, a lengyel Szolidaritás mozgalomtól Nelson Mandelának a dél-afrikai apartheidet megszüntető küzdelméig. A King ellen 1968. április 4-én, Memphisben elkövetett halálos merénylet után Billy Graham, Dr. King jó barátja azt mondta, az ország elvesztett “egy vezetőt és prófétát.” “Úgy éreztem, a halála történelmünk egyik legnagyobb tragédiája lesz.”
Ma, 50 évvel King meggyilkolása után, sokan továbbra is magukénak vallják és követik King filozófiáját, amely szerint “bárhol követik is el az igazságtalanságot, az mindenhol fenyegeti az igazságosságot.” Ő és az általa vezetett és ihletett polgárjogi mozgalom modell és referencia maradt a peremre szorult közösségek számára, és arra, hogyan kellene velük bánni. Dr. King és Graham tiszteletes is arra emlékeztetnek minket, hogy – ahogyan King mondta 1954-es beszédében – “ez a világ erkölcsi alapokon nyugszik.” Cselekvésre sarkall minket, azzal, hogy a jó angyalainkra és a jó és a rossz közötti különbség ösztönös felismerésére apellál. “Amire szükségünk van a mai világban,” mondta King, “az a férfiak és nők olyan csoportja, akik kiállnak a jóért és szembe szegülnek a rosszal, bárhol is legyen az… Emberekre, akik kiállnak a helyesért és a jóért.” King azonban hozzátette, hogy Isten nem ígérte nekünk, hogy elkerülhetjük a “megpróbáltatásokat és gyötrelmeket”, de “ha van hitünk, akkor Istennek megvan a hatalma ahhoz, hogy egyfajta belső egyensúlyt adjon a fájdalmon keresztül.”
Dr. King szavai jutnak eszembe ma, egy nappal a Nemzetközi Roma Nap után, amelyet minden évben április 8-án ünneplünk. Bár sok romának sikerült leküzdenie a társadalmi, gazdasági vagy politikai sikerek elérését gátló akadályokat, a roma közösség továbbra is a társadalom peremén van, másságuk és a félelmek miatt megbélyegezve világszerte. Néhányan azok közül, akiket Dr. King tanítása megszólított, hogy álljanak ki a jó érdekében, ma itt vannak velünk. Gratulálok a magyar baptista közösségnek fontos munkájukhoz, melyet annak érdekében végeznek, hogy felhívják a figyelmet a romák problémáira, és, ahogyan Billy Graham tiszteletes is tette, lebontsák azokat az akadályokat, amelyek elválasztanak minket egymástól, és arra emlékeztessenek minket, hogy mind egyenlők vagyunk, és mindnyájunknak jogunk van a szabadsághoz és a lehetőségekhez.
Trump elnök nemrég azt mondta: “Amerika a kezdetektől fogva egy olyan hely volt, ahol fontos a vallás szabad gyakorlása. Ezt az ígéretet látták meg hatalmas kontinensünkben az első telepesek – és ez az az ígéret, amelyet közülünk a legbátrabbak védelmeznek évszázadok óta, minden állampolgárunk számára.”
Dr. King mondta, “az életünk akkor fejeződik be, amikor az igazán fontos ügyekről hallgatunk.” Nem csak a békéről, de a rasszizmus és a társadalomban lévő gonoszság elleni küzdelemről. Utolsó kampányában, amely során Memphisbe vitt az útja, “Ember vagyok” küzdelme a köztünk élő szegények és hátrányos helyzetűek méltóságáért emelt szót. Mindannyian emberek ők – Isten képmására teremtve, ugyanolyan jogokkal felruházva –, az élet, a szabadság és a boldogság keresésének jogával. Graham tiszteletes és Dr. King megtestesítették mindannyiunk egymást iránti felelősségét – akár keresztények vagyunk, akár nem. Ahogyan arra Máté evangéliuma is emlékeztet: “Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”
Billy Graham tiszteletes és Dr. Martin Luther King megmutatták nekünk, hogyan küzdhetnek egyházi és vallási vezetők nemcsak a vallásszabadságért, hanem a polgárjogokért és a valódi egyenlőségért is. Valamennyiünknek segítenünk kell Martin Luther King álmának megvalósításában, hogy eljöjjön az a nap, amikor senkit sem faji hovatartozása vagy vallása alapján ítélnek meg, hanem saját jelleme alapján. Többet kell tennünk, mint csak csodálnunk őket és emlékműveket állítanunk nekik. Graham tiszteletes és Dr. King legigazabb emlékműve csak a szívünkben lehet, és szavaikat megfogadva, cselekedeteinkben, mert sok még a teendőnk ebben a világban, embertársainknak szükségük van a segítségünkre.
Köszönöm szépen.
