Függetlenség Napi Ünnepség

Charge Kostelancik delivers remarks on the stage (Embassy photo: Attila Nemeth)

David J. Kostelancik ideiglenes ügyvivő beszéde a hivatalos Függetlenség Napi Ünnepségen
2017. július 7.
– megírt változat –

Jó napot kívánok, mindenkit üdvözlök. Sulyok elnök úr, Polt főügyész úr, Pintér miniszter úr, Szabó miniszterhelyettes úr, tisztelt vendégek, excellenciás hölgyek és urak, kedves barátaink, üdvözlöm Önöket. Boldog Függetlenség Napját! Nagyon köszönöm, hogy eljöttek.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Amerika Függetlenségének ünnepén vendégül láthatom Önöket. Mint a magyarországi Amerikai Nagykövetség ügyvivője szeretném átadni Önöknek az elnök és az amerikai nép üdvözletét és legjobb kívánságait.

Szeretném elismerésemet kifejezni a kiváló amerikai cégeknek, amelyek nagyvonalún hozzájárultak ehhez az ünnepséghez. Szponzoraink és fantasztikus támogatásuk nélkül nem tudnánk ilyen csodálatos rendezvényt tartani.

Amerikaiak otthon és szerte a világon minden július 4-én megünneplik – jellemzően kerti sütögetéssel és felvonulásokkal – országunk születésnapját. Jó alkalom ez a családok és barátok számára és a tűzijátékra. Ám ez egyben egy rendkívüli pillanat ünnepe is – a Felvilágosodás megszületésének pillanatáé – amikor amerikaiak egy csoportja felkarolta azt az akkor radikálisnak számító eszmét, hogy mindannyian egyenlőnek teremtettünk. Hogy a kormányok azért vannak, hogy a népet szolgálják, és nem a nép van azért, hogy a kormányt szolgálja. És amikor a kormány intézményei nem szolgálják a népet és nem védelmezik szabadságjogaikat, akkor nem törődnek bele, hogy rossz kormányuk van, hanem leváltják a kormányukat.

Figyelembe véve, hogy milyen különleges kapcsolatunk van ma az Egyesült Királysággal, szinte alig hihető, hogy népünk „gyermekkorában” nem egy, hanem két háborút is vívtunk a britek ellen. Ám itt egy nagyon fontos tényre szeretnék rámutatni Amerikával és történelmünkkel kapcsolatban. Sok borzalmas háborút vívtunk, amelyek sebet ejtettek népünkön és elpusztítottak néhányat legikonikusabb emlékhelyeink közül. És amikor ideje volt békét kötni, a barátság és testvériség jobbját nyújtottuk korábbi ellenségeinknek. Néhányan azzal tréfálkoznak, hogy az amerikaiaknak nincs érzékük a történelemhez, de hajlandóságunk, hogy közös nevezőre jussunk korábbi ellenségeinkkel, s hogy segítsünk újjáépíteni azt, ami elpusztult, valójában egy tudatos döntés és egy belföldi és nemzetközi szintű stratégia.

Kapcsolatunk Magyarországgal nagyon erős, széleskörű és mély, mely köztársaságunk legkorábbi idejéig nyúlik vissza, amikor magyar tisztek hatalmas segítséget jelentettek a korábbi boltosokból és földművesekből álló Kontinentális Hadsereg felépítésében és kiképzésében. Az évek során magyar kivándorlók ezrei találtak új otthonra az Egyesült Államokban. Szívesen látták őket egy új országban és egy új kultúrában, amelyhez figyelemreméltóan hozzájárultak és példamutató állampolgáraivá váltak. Az amerikai magyarok lényegi részét képezik társadalmunk szövetének és Amerika történetének.

Mint minden bevándorló csoport, amely Amerikába érkezett Köztársaságunk megalapítása óta, gazdagították társadalmunkat és ők tették azzá Amerikát, ami ma. Nemzetünk jelmondata ez: „E Pluribus, Unum”, vagyis „A sokaságból egység lett”. Egy ország vagyunk, de állampolgáraink gyökerei e bolygó minden részére kiterjednek. Együtt egy erős nemzetet építettünk. Bennünket, amerikai állampolgárokat nem egy közös vallás, etnikum, még csak nem is egy közös nyelv egyesít. Ami közös bennünk, az ennél is fontosabb: a minden ember egyenlőségébe vetett megingathatatlan hitünk, a bizalmunk abban, hogy minden egyszerű állampolgár maga alakítja a sorsát, és a hitünk abban, hogy a szabadság minden ember vele született joga, függetlenül attól, honnan jöttek az őseink, vagy hogyan imádkozunk.

Nem úgy beszélek ezekről a dolgokról, mint fennkölt eszmékről, hanem mint a mi valóságunkról. Családom Szlovákiából vándorolt be Chicagóba, és én közép-európai hagyományokkal, kultúrával és nyelvekkel átitatott közösségben nevelkedtem, de 100 százalékig amerikai is vagyok. Nem csak örökségemre vagyok büszke, hanem arra is, hogy mint több más diplomata a budapesti Amerikai Nagykövetségen, bevándorlók amerikai gyermekei vagyunk, akik az Egyesült Államok által képviselt lehetőségeket és egyenlőséget testesítjük meg.

A legutóbbi negyedszázadban, az Egyesült Államokban és Magyarországon egyaránt az országainkat összekötő erős és tartós kapcsolatok építésén dolgoztunk. Az üzleti élet területén az EU után Amerika a második legnagyobb befektető Magyarországon. Amerikai cégek közel 100.000 állást létesítettek Magyarországon, és többen közülük új lehetőségeket keresnek arra, hogy befektessenek az Önök társadalmába és olyan jól fizető állásokat hozzanak létre, amelyek Magyarországon tartják a fiatal, tehetséges magyarokat.

Biztonsági együttműködésünk alapvető sarkköve a Magyarországgal való szövetségünknek. Szeretném köszönteni a Magyar Honvédség képviseletében jelen lévő vendégeinket – nagyon köszönöm, hogy csatlakoztak hozzánk, és köszönöm a hazájuk, a NATO és kollektív biztonságunk iránt mutatott hihetetlen odaadásukat. Idén a Magyar Honvédség amerikai katonák ezreit látja vendégül többnemzetiségű gyakorlatokon, köztük az e hónapban országszerte és a fekete-tengeri térségben zajló számos gyakorlaton. Ezek a kiképzések és gyakorlatok biztosítják, hogy készen álljunk arra, hogy szembenézzünk bármely válsággal, elriasszunk bármely agresszort, és megvédjük saját országainkat és szövetségeseinket Európa szerte. Az amerikai állomány tagjai büszkén állnak vállvetve magyar szövetségeseik mellett a válságövezetekben világszerte – Afganisztánban és Irakban, ahol a terrorizmus és a szélsőségesség ellen karcolnak, és a Balkánon, ahol fenntartják a békét.

Szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy megköszönjem a nem-kormányzati szervektől és civil szervezetektől érkezett számos vendégnek, hogy igen sokféle területe inspiráltak bennünket: az embercsempészet elleni harctól az elkövetkező hétvége a Pride Felvonulásának megszervezésén, valamint a kormányzati átláthatóság erősítésén át a hátrányos helyzetű népességnek a szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javításáig. Az Önök szervezetei létfontosságú pillérei minden szabad társadalomnak, az Önök itt végzett munkája tanúsítja az országuk iránt érzett szeretetüket, az igazság iránti elkötelezettségüket és az állampolgár társaik iránti együttérzésüket. Köszönjük elkötelezettségüket ezen ország jövője iránt, még a nehéz kihívások – régiek és újak – közepette is.

Köszönjük mindannyiuknak, hogy csatlakoztak hozzánk ma, amikor megünnepeljük a Függetlenség Napját és az alapjául szolgáló értékeket. Lehet, hogy ez egy jellegzetes amerikai ünnep, de mi, amerikaiak úgy hisszük, hogy az értékek, amelyeket képvisel, egyetemesek – átívelnek időn, nagy távolságokon és kulturális különbségeken. A szabadság és az egyenlőség iránti szeretet mindenhol megbizsergeti az emberek szívét, és legalapvetőbb vágyainkról beszél: hogy szabad férfiakként és nőkként élhessünk, egyéni jogaink biztosításával, és másokkal együtt elkötelezetten dolgozva igazságosabb, virágzóbb és békésebb társadalmak építésén.

Most visszaadom Önöket az ünnep élvezetének. Köszönöm.  Köszönöm mindannyiuknak, hogy eljöttek.