David Kostelancik ideiglenes ügyvivő beszéde a European Liberty Forum rendezvényén, 2017. szeptember 22-én
Köszönöm a European Liberty Forumnak, a Szabad Piac Alapítványnak, valamint Kész Zoltánnak, hogy meghívtak erre az eseményre, mely minden kétséget kizáróan élénk és szellemes beszélgetés lesz.
Mai témánk, azaz „Magyarország helye Európában,” fontos kérdés, olyan kérdés, mely Magyarország egész történelmét végigkísérte. A kérdést gyakran leegyszerűsítik, és úgy teszik fel, vajon Magyarország Kelet vagy Nyugat felé tekint-e. Bár az ilyen kérdésfelvetésből nagyszerű eszmecserék születhetnek a maihoz hasonló fórumokon, valójában hamis dichotómiát sugall. Magyarország, saját bevallása szerint is, Keletre és Nyugatra is tekint. Mégis, olyan országként, amely kinyilvánítja magáról, hogy nagyhatalmak útkereszteződésében áll, Magyarország szilárdan és visszavonhatatlanul Nyugaton horgonyoz. Elkötelezte magát az EU és a NATO képviselte értékek és a bennük való tagsággal járó kötelezettségek mellett, ami a magyar emberek azon törekvését tükrözi, hogy sorsukat a nyugati demokráciák ígéreteihez és szabadságához kössék. Magyarország Nyugaton eresztett gyökereket.
Mindez nem puszta retorika. Magyarország befolyásos szerepet tölt be nemzetközi szervezetekben. Világszerte részt vesz békefenntartó missziókban. Bár szénhidrogének tekintetében Moszkvától függ, Magyarország Európa és az Egyesült Államok mellé állt az ukrajnai agresszió miatt bevezetett Oroszország elleni szankciók tekintetében. Mindig is úgy tartottam, hogy az embereket a tetteik, és nem a szavaik alapján kell megítélni. Ha Magyarországgal szemben is ezt a mércét alkalmazzuk, és a tettei után ítéljük meg, akkor világos, hogy Magyarország szilárdan elkötelezte magát Európa, az Egyesült Államok, a Nyugat mellett.
Magyarország nyugati értékek melletti elkötelezettségének legékesebb bizonyítéka a NATO-ban betöltött szerepe. A NATO sokkal több, mint tagjainak közös biztonsági érdekei. Ez a Szövetség értékközösség, melynek lényegét az Észak-atlanti Szerződés, vagy, ahogyan általában hivatkoznak rá, a Washingtoni Szerződés 2. cikkelye fejezi ki, mely minden tagállamot arra kötelez, hogy megerősítse saját demokratikus intézményrendszerét. Ez a NATO egyik sarokköve, és meggyőződésem szerint, sikerének kulcsa. Nem csak az köt össze bennünket, hogy ugyanazokkal a fenyegetésekkel nézünk szembe. Közös kötelezettségeink és közös eszményeink is összekötnek minket. Ezért maradt fenn a NATO, jóval túlélve a Varsói Szerződést. Ezért támaszkodhatunk rá ma is, bár a világ, amelyben élünk, és a fenyegetések, melyekkel szembenézünk, megváltoztak.
1956-ban Magyarország külső fenyegetéssel nézett szembe, mellyel a magyar emberek szembeszálltak. Az Egyesült Államok Magyarország mellett állt az ENSZ-ben is, akkor, válaszokat követelve a Szovjetuniótól, és később, amikor támogatta a magyar kérését, hogy tegyék nyilvánossá a forradalomra vonatkozó ENSZ iratokat. Most, csakúgy, mint 60 évvel ezelőtt, és esetenként az azóta eltelt időszakban, ismét történelmi fordulóponthoz érkeztünk. Most mindnyájunknak bátorságot kell mutatnunk a félelmeinkkel szemben, meg kell próbálnunk úrrá lenni a nehézségeken és kijavítani a hibáinkat. Meg kell védenünk az értékeinket. Emlékezetünkbe kell idéznünk, hogy mi civilizációnk lényege, mi az a meggyőződés, amely a legdrágább számunkra: minden egyes ember veleszületett méltósága és értéke. Ez az, ami megkülönböztet bennünket. Ez a meggyőződés tartja egyben a NATO-t. Véleményem szerint ez a meggyőződés köti Magyarországot Európához és Európát Magyarországhoz.
A veszélyek és lehetőségek átalakulásával a hidegháborút követő időszakban, a NATO és az EU is megváltozott, a két szövetségen belüli együttműködések erősödésével, beleértve az USA és Magyarország közötti együttműködést. Az USA, Magyarország, és az EU szövetségesek előtt mg mindig sok feladat tornyosul, hogy segítséget nyújtsanak a Balkánon, a Kaukázusban, és Ukrajnában, hogy demokratikus, szabad piacgazdasággal rendelkező társadalmakként konszolidálódjanak. Ez nemcsak a Balkánnak, a Kaukázusnak és Ukrajnának előnyös, hanem mindnyájunknak. Mindnyájunk, a transzatlanti közösség egészének központi feladata továbbra is az, hogy létrejöjjön egy „egységes, szabad, és békés Európa. Ha kudarcot vallunk e cél melletti közös elkötelezettségünk gyakorlatba átültetésével, annak eredménye egy megosztott, alávetett és részekre szabdalt világ lesz.
Azok az elvek, melyek alapján az Egyesült Államok Magyarországhoz és a magyar néphez viszonyul, sosem változtak. Ma Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája is kimondja a 12. cikkelyben, hogy „Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság jelenti.” Mi ezt szívből támogatjuk. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy szorosan együttműködjünk Magyarországgal, kétoldalú kapcsolatainkban és a NATO-n belül egyaránt, és megerősítsük kapcsolatainkat az EBESZ-en és az EU-n keresztül, és segítsünk amerikaiakat, magyarokat, és minden európai szövetségesünket és partnerünket abban, hogy a lehető legszorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködést és kapcsolatokat alakítsanak ki. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájának 18. cikkelye kijelenti: „Magyarország, szövetségeseink, továbbá más nemzetközi partnereink szabadságának, jólétének és biztonságának védelme nemzeti, szövetségesi, regionális és globális felelősséget jelent.” Egyetértünk. Mindnyájunk felelőssége, hogy eleget tegyünk a demokrácia és szabadság védelme melletti elkötelezettségünknek, beleértve azokat a vállalásokat, melyeket Magyarország 1999-ben tett, az Orbán miniszterelnök által aláírt Európai Biztonsági Chartában. Ebben megállapodtunk, hogy mindannyian megvédjük a szabadságunk és jólétünk alapját, közte a szabad és nyitott sajtót, az erős civil társadalmat, köztük a nem kormányzati szervezeteket, és a tanszabadságot, és másokat is figyelmeztetünk ennek a védelemnek a szükségességére.
Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok csakúgy, mint a NATO-n keresztül megvalósuló biztonsági kapcsolatunk ereje abban rejlik, hogy nem csere-, hanem értékalapú. Magyarország úgy döntött, hogy ebbe a közös értékalapzatba ereszti a gyökereit, nyugati szövetségeinek intézményeibe és a szövetség nyújtotta védelembe. A gazdasági szerencse forgandó. Alakulhat úgy, hogy Keleten jobbak a lehetőségek. Máskor Nyugaton jobbak. Hosszú távon azonban, Magyarország Európa felé hajlik. Nem azért, mert biztonságosabb, nem azért, mert gazdaságilag ez előnyösebb, hanem azért, mert Európa és az Egyesült Államok is egy olyan közös, mindnyájunkat összekötő, demokratikus értékek alkotta alapon áll.
Az utóbbi néhány évben egy sor földrengésszerű mozgásnak lehettünk tanúi a transzatlanti kapcsolatokban – az euróválságtól és a nyugati gazdaságok stagnálásától a migráción és a törékeny államok meggyengülésén át a Brexitig, a populizmus térhódításáig, és az ukrajnai orosz agresszióig. Ezek mind így vagy úgy veszélyeztetik a liberális demokratikus rendet, azt az eszményt, melyet már hajlamosak voltunk magától értetődőnek tekinteni.
Láttuk az erőszakot és a gonoszságot Charlottesville-ben, és sajnálatos módon az Egyesült Államok más részein is. Nekünk, amerikaiaknak is nehéz volt és nehéz is lesz az utunk egy igazságosabb társadalom felé. Segít ebben minket a nyílt és pezsgő vita, mely a médián és erős intézményeinken keresztül valósul meg. Most, még inkább, mint bármikor korábban, magyaroknak, amerikaiaknak, és a többi nyugati szövetségesnek fel kell használnia a köztünk lévő barátságot és a közös demokratikus értékek melletti elkötelezettségünket, hogy megerősítsük ezeket az intézményeket, melyek a legjobb garanciái egy stabil és egyenlő társadalomnak. Társadalmainknak pedig fel kell karolniuk azt a magasabb igazságot, mely elismeri minden emberi lény veleszületett méltóságát.
A fontos elvek nem vesztek el. Itt vannak a szemünk előtt. Csak éppen észre kell őket vennünk a sértettségen és a zajon túl, és a pillanat ködén át. Még két olyan nagyszerű barát, mint az USA és Magyarország esetében is, nem a földrajz és a történelem, hanem a közös értékek kötnek össze minket, amelyek közös célokat jelölnek ki számunkra, melyek összehozzák népeinket, és amelyek a jövőbeli törekvéseinket meghatározzák. Mindaddig, amíg ez így van, addig Magyarország helye a Nyugat.
