Dillard ügyvivő beszéde a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika kampuszán

Az Egyesült Államok és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok fennállásának 100. évfordulója alkalmából Dillard ügyvivő Breuer Klára, az NKE Nemzetközi Igazgatóságának vezetőjével, nagykövettel, Németh Gergely helyettes államtitkárral, Sándor Zsolt vezérőrnaggyal, Mártonffy Balázzsal, az NKE Amerika Kutatóintézet vezetőjével, és John Harris vezérőrnaggyal, az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnokával együtt előadáson és fotókiállításon vett részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika kampuszán. Az „Amerikai-magyar védelmi kapcsolatok: múlt, jelen és jövő” címet viselő rendezvény a védelmi és katonai együttműködést mutatta be egy fotókiállítással, valamint egy előadással és panelbeszélgetéssel egybekötve. Dillard ügyvivő elismerését fejezte ki a kétoldalú kapcsolataink erős katonai kötelékeivel kapcsolatban. Védelmi és biztonsági együttműködésünk és NATO-szövetségesi kapcsolatunk olyan létfontosságú elemei a két ország viszonyának, amelyek hozzájárulnak közös biztonságunkhoz és jövőnkhöz.

Dillard ügyvivő beszéde a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika kampuszán a diplomáciai kapcsolatok 100 éves évfordulója alkalmából rendezett eseményen

2021. december 13.

– megírt változat –

 

Amerikai-magyar védelmi kapcsolatok: múlt, jelen és jövő 

 

Szabó államtitkár úr, Breuer nagykövet asszony, Dr. Németh, Sándor vezérőrnagy, Dr. Mártonffy, hölgyeim és uraim, megtiszteltetés, hogy ma itt lehetek Önökkel. Örülök, hogy összegyűlhetünk, hogy megünnepeljük a két nemzet közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok eme mérföldkőnek számító 100. évfordulóját.

Mint minden hosszú és tartós partnerségnek, a miénknek is vannak hullámvölgyei.  Nem titok, hogy kormányaink ma sem értenek egyet bizonyos kérdésekben.  Biztonsági partnerségünk azonban továbbra is olyan erős, mint valaha, és úgy gondolom, hogy ezt a tényt fontos szem előtt tartani, amikor az amerikai és a magyar kapcsolatokról szélesebb körben beszélünk.

A biztonsági és védelmi együttműködés a magyar-amerikai kapcsolatok egyik sarokköve. Országaink védelme és népeink védelme a kormányzat egyik elsődleges célja.  És e védelem vállalása olyan elköteleződést igényel, amely átfogja társadalmaink egészét: az intézményektől és az infrastruktúrától kezdve a politikán, a szakpolitikán, az iparon, a technológián, az oktatáson és a külügyeken át.  Ez az elköteleződés költségvetést igényel, hogy működőképes legyen, és értékrendet, hogy tudja tartani az irányt.  Ezt az elköteleződést mindkét országunk vállalta, és a NATO-szövetségen keresztül közösen hajtja végre.

Ezt magam is láttam, amikor 2019-ben a Duna felett repültem egy CV-22B Osprey repülőgéppel, amely a Trojan Footprint részeként nem sokkal érkezésem után már az országban volt. Számomra ez a pillanat sokkal többről szólt, mint cask a repülésről – bár az is felejthetetlen volt. Számomra ez az élmény megmutatta, hogyan működünk együtt és hogyan gyakorlatozunk együtt egy nagyon is valós és jelentőségteljes szinten, egymás mellett a földön és a levegőben.

A Stratégiai Légiszállítási Képesség keretében a pápai légibázison, valamint a szolnoki és a kecskeméti légibázisokon tett látogatásaim során lenyűgözött a NATO-műveletek létfontosságú támogatását célzó magas szintű felkészültség, együttműködés és kiképzés. Hallottam a büszkeséget azoknak a magyar pilótáknak a hangjában, akik NATO-kollégáik mellett részt vettek a baltikumi légi rendészetben.  Hasonlóképpen, láttam az ohiói nemzeti gárdisták elégedettségét a Magyar Honvédséggel közös kiképzésük során, és csodálatot hallottam ki olyan amerikai katonák hangjából, akik vállvetve szolgáltak a magyarokkal Irakban és Afganisztánban. Van kapcsolat az országainkat védő férfiak és nők között; a szó valódi értelmében partnerek vagyunk.

Természetesen ennek a partnerségnek hosszú története van.

Visszatekintve Amerika mint  ország első napjaira, a magyarok mellettünk álltak, többek között a hadseregünkben is. Az amerikai lovasság egyik atyja Kováts Mihály magyar lovassági tiszt volt, aki az amerikai függetlenségi háború idején a kontinentális hadseregben szolgált. (Egyik felmenőm is szolgált abban a háborúban, és elgondolkodom, vajon álltak-e valaha ugyanazon a csatatéren?)

A történet szerint, amikor Kováts csatlakozni akart Washington hadseregéhez, levelet küldött, amelyben felajánlotta kardját Benjamin Franklinnek – hazánk legelső diplomatájának. Kováts írásban fejtette ki nézeteit: “Az arany szabadságot nem lehet sárga arannyal megvásárolni”. Kováts Charleston ostrománál bekövetkezett haláláig hűséges volt, és ő képezte ki és vezette az amerikai forradalom legjobb lovasainak egy részét. Szavai előrevetítik, hogy honfitársaink ma is hasonló hívást hallanak a szolgálatra, amely a szabadság szeretetében gyökerezik.

Nem meglepő tehát, hogy Magyarország a vasfüggöny leomlása után sietett a NATO-hoz csatlakozni.  Miután a szovjetek több mint 40 éven át megtagadták tőlük a szabadságot, a magyarok tudták, hogy a jövőjük a Nyugattal van. A térségben ma a béke és a jólét példátlan időszakának sarokköve a NATO.  Ahogy Biden elnök 2021 júniusában, első európai látogatásán mondta: “Szövetségünk az az erős alap, amelyre továbbra is épülhet közös biztonságunk és közös jólétünk”.

Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszik a Szövetségben.

Az Egyesült Államok soha nem fogja elfelejteni, hogy Magyarország és más NATO-szövetségeseink a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után mellettünk álltak, és a Szövetség történetében először és egyetlen alkalommal hivatkoztak az 5. cikkelyre. Tisztelgünk szövetségeseink és partnereink Afganisztánban hozott áldozatai, köztük az ottani misszió során elveszített hét magyar katona előtt.

Nagyra értékeljük a Magyar Honvédség segítségét az augusztusban Afganisztánból kimenekített több mint 120 000 ember evakuálásában. Közülük több tucat amerikai állampolgárt itt Budapesten fogadtunk.

És gratulálunk Magyarországnak, amiért elvállalta a koszovói KFOR-misszió vezetését, ami nagy felelősség.

Katonai együttműködésünk jövőjét tekintve a megújított védelmi együttműködési megállapodásunk – és az annak operacionalizálása érdekében megkötendő végrehajtási megállapodások – a védelem új realitásait tükrözik.  Magyarország ambiciózus katonai modernizációjával együtt pedig jobban felkészültünk arra, amit a jövő hozhat.

Ma ez nagyon fontos.

Az elmúlt hetekben Oroszország fokozta az ukrajnai esetleges katonai akciók tervezését, beleértve több tízezer további harci erő telepítését az ukrán határ közelébe.  A NATO az elsődleges elrettentő erő a nemzetközi határok erőszakos átrajzolására irányuló újabb orosz törekvésekkel szemben.  Bár reméljük, hogy az oroszok deeszkalálni fognak, fel kell készülnünk minden eshetőségre.

 

Egy erős szövetség és egy erős Európa létfontosságú közös biztonságunk és jólétünk szempontjából, és sok minden, amit globálisan el szeretnénk érni, az együttműködésen múlik.

 

Amint beszédem elején megjegyeztem, az országaink védelmére és biztonságára irányuló erőfeszítések társadalmaink és kormányaink felelősségének középpontjában állnak. Együttműködésünk ezen a téren ugyanolyan fontos, mint bármi, amit teszünk, és olyan értékekben gyökerezik, amelyek túlmutatnak ezen a generáción, ahogyan azt Kováts Mihály  szabadságszeretete is mutatja.  Köszönöm mindannyiuknak ebben a teremben, hogy hozzájárulnak ezeknek a kötelékeknek a kialakításában és közös biztonságunk erősítésében.