David Kostelancik követtanácsos beszéde
A Tom Lantos Intézetben rendezett könyvbemutatón
2019. január 31., 2019
Martonyi miniszter úr, Kovács miniszter úr, Amrani nagykövet úr, Swett doktornő, Bíró igazgatónő, King úr, tisztelt vendégek, hölgyeim és uraim, jó estét!
Megtiszteltetés, hogy itt lehetek ma este, hogy ismét megemlékezzem Tom Lantos életéről, és ünnepeljem az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatot, mely oly fontos volt Tom Lantosnak, és mindannyiunknak, akik itt vagyunk. A Noble Banner of Human Rights – Essays in Memory of Tom Lantos című kötet egy csakugyan nagyszerű esszékötet, amely bemutatja Tom szenvedélyes elkötelezettségét az emberi jogok, köztük, sok máson kívül, a vallásszabadság és a kisebbségi jogok mellett. Tom párthovatartozástól független tiszteletet vívott ki magának az Egyesült Államokban.
Tavaly, Tom 13. kerületi szobrának avatásán, meghallgattuk Biden volt amerikai alelnök videóüzenetét arról, mit jelentett számára Tom. A most hivatalban lévő alelnök, Mike Pence, ezt mondta Tom Lantosról 2008-ban:
„egy óriás [volt] a Kongresszusban … aki erkölcsi tisztasággal és bátorsággal állt ki a világpolitika színpadára.”
Ez az “erkölcsi tisztaság és bátorság” mutatott irányt sokaknak, attól kezdve, hogy Tomot először választották kongresszusi képviselővé 1980-ban, egészen 2006-ig, amikor 14. alkalommal választották be a Képviselőházba. Elkötelezettsége és kitartása azonban nem múltak el 2008-as halálával. Ellenkezőleg. Öröksége csak kiteljesedett azóta, és most, 2019-ben, jobban értjük és értékeljük életének és munkásságnak hatását, befolyását és fontosságát.
Lantos képviselő úr gyakran beszélt létezésünk törékeny természetéről, és arról, mindig éberen kell őrködnünk, hogy megvédjük. Ezt mondta:
„A civilizáció máza papírvékony. Mi vagyunk az őrizői, és sohasem pihenhetünk.”
Ezek a szavak annyira erőteljesek, hogy a Tom Lantos Intézet missziójává tette őket. Biztos vagyok benne, hogy Tom Lantos büszke lenne az Intézet munkájára, a zsidó életre és az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a roma jogokra, valamint a magyar kisebbségekre fókuszáló tevékenységére. Különösen hálásak vagyunk azért, hogy az Intézet partneri kapcsolatra lépett amerikai és magyar magánszemélyekkel, közvetlenül együtt dolgozva az emberekkel, ami az igazi partnerség építésének egyetlen igazán hatékony módja.
A budapestiek néhány napja, január 27-én tartottak megemlékezéseket a Holokauszt Emléknapon, és úgy vélem, helyénvaló, ha Tom Lantos életére és munkásságára is gondolunk, amikor a Holokausztról és Magyarországról beszélünk. Gyermekkorától kezdve, itt Budapesten, Tomnak nehézségekkel és üldöztetéssel kellett szembenéznie. De küzdelme és kitartása révén sikerült túlélnie azokat a sötét időket. Elmenekült, és eljutott az Egyesült Államokba, ahol Kaliforniában telepedett le.
Amerikaiként büszkén mondhatom, hogy Tom rövid időn belül országunk alapvető eszméinek és meggyőződéseinek elkötelezett erősítője és védelmezője lett. Erkölcsi autoritását sohasem kérdőjelezték meg, lévén ő az egyetlen Holokauszt túlélő, akit kongresszusi képviselővé választottak. Munkájának gyümölcsei, köztük a Kongresszus Emberi Jogi Bizottságának felállítása, a mai napig gazdagítják a világot. Az is illő, hogy megemlékezzünk a Képviselőház Külügyi Bizottságának élén eltöltött hosszú éveiről, és arról, hogy mindig emlékeztetett bennünket kötelezettségeinkre és felelősségünkre, hogy az emberek mindenütt szabadon és békében élhessenek, és szabadon szólhassanak, gyülekezhessenek és taníthassanak.
Tom Lantos az emberi szellem fáradhatatlan védelmezője volt, akár szülővárosában, Budapesten, akár választott otthonában, Kaliforniában. Büszke magyar és büszke amerikai volt, és hozzájárult az országainkat összefűző kötelékek erősítéséhez. Hálásak lehetünk Tomnak mindazért is, amit családjának, feleségének, leányainak, unokáinak és dédunokáinak köszönhetünk. Tudom, hogy ők mindnyájan, ahogyan mindnyájunknak kellene, kiállnak a minden egyes embert megillető méltóságért.
Dr. Swett, Bíró asszony – gratulálok a kezdeményezésükhöz, hogy egy kötetbe gyűjtsék ezeket a cikkeket, hogy Tom örökségét még jobban megismerhessék világszerte.
Köszönöm szépen!
