David Pressman nagykövet nyitóbeszéde a magyar-ukrán kapcsolatok panelbeszélgetésen
Kalmár Ferenc nagykövet, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a diplomáciai testület tagjai, a tudományos és szakértői közösség munkatársai, a sajtó képviselői és tisztelt vendégek! Jó reggelt kívánok! Köszönöm mindannyiuknak, hogy eljöttek ma! Külön öröm számomra, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségén egy Ukrajnáról szóló fontos megbeszélésen üdvözölhetem Önöket.
Először is szeretnék megemlíteni valamit, aminek valószínűleg nyilvánvalónak kellene lennie, de úgy gondolom, hogy érdemes folyamatosan emlékeztetni rá magunkat, mert könnyen szem elől téveszthetjük. Miközben ma reggel itt, a gyönyörű tavaszi Budapesten gyűlünk össze, a szomszédos Ukrajnában az ukránok önmagukat és országukat védik egy értelmetlen agresszióval szemben. Ártatlan férfiak, nők és gyermekek halnak meg Oroszország brutális támadásai következtében, és az ukrán emberek nap mint nap ezt a valóságot élik meg.
Az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen. Az Egyesült Államok békét akar. Nemzeteink mindegyike előmozdíthatja a béke ügyét, ha mindenki egységben áll ki a háborút pártolók ellen, ragaszkodva ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin hagyjon fel a civilek elleni támadásokkal, és vonja ki csapatait a demokratikus, szomszéd ország területéről.
Mindannyiunknak aggódnunk kell a cinikus politikai erőfeszítések miatt, amelyek a “béke” kifejezés fegyverként való felhasználására irányulnak, azt sugallva, hogy azok, akik a megtámadott áldozatok mellett állnak, akiknek az otthonait megszállták, akik a gyerekek mellett állnak, akiket erőszakkal kitelepítettek, vagy a civilek mellett, akiket bombáznak – azok valamiképpen a béke útjában állnak.
Amikor azt halljuk, hogy politikusok a béke nevében hirdetik a megbékélés álcáját, akkor legyen nagyon világos: itt ma egy ember teremthet békét. Ha Putyin véget vet a harcnak, a háború véget ér. Ha Ukrajna vet véget a harcnak, az Ukrajna végét jelenti.
Cinikus dolog tűzszünetet követelni, amikor nem az Önök országa az, amelynek közel 20 százalékát egy idegen megszálló hadsereg foglalta el. És nem hitelt érdemlő azt sugallni, hogy amennyiben tűzszünet lenne, Vlagyimir Putyin jóhiszeműen tárgyalóasztalhoz ülne, és beleegyezne, hogy visszavonja csapatait ahelyett, hogy egyszerűen újra felfegyverkezne és támadna. Az Egyesült Államok igazságos és tartós békét akar. És pontosan ezért állunk vállvetve az áldozatok mellett, Ukrajna mellett.
Az Ukrajna melletti kiállás – valamint más országok ugyan erre történő bátorítása nem jelenti, Magyarország háborúba sodrásának szándékát, ellentétben azzal, amit egyesek sugallnak. Ez egy egységre való törekvésazokkal szemben, akik erőszakkal, egyoldalúan rajzolnák át Európa határait.
Az Ukrajnáról szóló viták túl gyakran válnak azonnal feszültséggel teli, reduktív, politizáló és, őszintén szólva, lekezelő vitákká. Sajnálatos, hogy e zűrzavar közepette sokan nem értik meg a háború emberi hatásait, azt, hogy maguk az ukránok miért harcolnak, és hogy mi a tét a 21. századi európai és globális biztonság szempontjából. Ez kevesebb politikai színjátékot és több, tényeken alapuló vitát kíván, kevesebb retorikát és több első kézből származó beszámolót arról, hogy mi is történik a szomszédunkban valójában, és mit jelent ez mindannyiunk számára.
A mai rendezvény célja, hogy kiszélesítse az ukrajnai helyzetről szóló párbeszédet, hogy a magyar médiában az országról alkotott hiányos vagy pontatlan képet szembeállítsa a helyszínen tartózkodó személyek beszámolóival. Nagyon sok dezinformáció kering Ukrajnáról – amelyek nagy része egyenesen a Kremlből származik –, és amelyek szerint Ukrajna nem több, mint egy romlott ország, menthetetlenül korrupt, vagy tele van szélsőjobboldali radikálisokkal. A valóság az, hogy sok demokráciához hasonlóan Ukrajna is számos problémával küzd. De Ukrajna egyúttal egy életerős társadalom is, ahol inspiráló aktivisták nemzedéke dolgozik azon, hogy megoldást találjon ezekre a kihívásokra, és tovább haladjon az Európa felé vezető úton. Remélem, hogy ma többet tudhatunk meg ezekről az erőfeszítésekről, mert itt erről a történetről túl gyakran nem számolnak be.
Az Egyesült Államok nagyköveteként többször hallottam magas rangú magyar tisztviselőktől az ukrajnai magyarokkal szembeni bánásmóddal kapcsolatos aggodalmukat. Mi nagyon komolyan vesszük – én magam is nagyon komolyan veszem – ezeket az aggodalmakat. És ami még fontosabb, tudom, hogy a magyarok szerte az országban ugyanígy nagyon komolyan veszik ezeket az aggodalmakat. Ez egy olyan kérdés, amely méltán érdemli meg a figyelmünket. És ezt a figyelmet meg is kapja. Bármely társadalomban a nyelvre és az oktatásra vonatkozó törvények mélyen érintik az érintett közösségeket –és a méltóságukat. Ezt elismerjük. Ezért gyakorlatilag minden olyan magyar tisztviselővel folytatott találkozómon, akiknek a munkája kapcsolódik ehhez a kérdéshez, hangsúlyozom: az Egyesült Államok a barátjuk. Készek vagyunk együttműködni Önökkel. Mondják el, hogy hogyan segíthetünk megoldani ezt a vitás kérdést szövetségesünk, Magyarország és szoros partnerünk, Ukrajna között. Ha ez egy komoly probléma, akkor komolyan kell foglalkoznunk vele, és erőfeszítéseket kell tennünk a megoldására. És ha van valódi politikai akarat a megoldásra, akkor tévedés ne essék, meg is lehet oldani. Mi továbbra is készen állunk arra, hogy magyar szövetségeseinkkel és ukrán partnereinkkel együtt dolgozzunk, ha ez segít a megoldás megtalálásában.
Nyugtalanít bennünket ugyanakkor, hogy a magyar tisztviselők a NATO-szövetséget eszközként használják fel ezen kétoldalú aggályok kezelésére. Az európai szárazföldi háború közepette a partnerünkkel, Ukrajnával folytatott konzultációk létfontosságúak szövetségeseink közös biztonsága szempontjából. Magyarország azon politikája, hogy egyedüliként próbálja akadályozni a NATO-Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit, tarthatatlan. És ahogy azt éppen a múlt hónapban láthattuk, a továbbiakban elfogadhatatlan is.
Figyeljünk a magyarok által felvetett komoly aggodalmak kezelésére, és álljunk elszántan az ukránok mellett, az oroszok invázióját hárítják el. És közben szorítkozzunk a tényekre.
Ennek érdekében nagyon örülünk, hogy aktivisták, szakértők, a frontvonalból tudósító újságírók és a magyar-ukrán kapcsolatok javításában jelentős tapasztalattal rendelkezők sokszínű csoportját tudtuk ma összehívni. Biztos vagyok benne, hogy ez egy gondolatébresztő eszmecsere lesz arról, hogy mi is történik Ukrajnában ebben a nehéz időszakban.
Külön szeretném kiemelni, hogy ma itt vannak az ukrán nagykövetség munkatársai is. Nagyra értékeljük az Önök csapatával való szoros kapcsolatunkat, és várakozással tekintünk a további együttműködés elé. Ukrajna példátlan kihívásokkal néz szembe, amelyek biztonságát, jólétét, demokráciáját – valójában a létezéshez való alapvető jogát – fenyegetik. A bátor ukrán katonák azonban az igazságos és tartós békére törekedve védik hazájukat, és inspiráló aktivisták folytatják munkájukat annak érdekében, hogy Ukrajna tovább haladjon azon a demokratikus, európai úton, amelyet népe 1991-ben választott.
Az Amerikai Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei mindaddig Ukrajna mellett fognak állni, amíg csak erre szükség van annak biztosításához, hogy az ország népe képes legyen megvalósítani egy fényesebb jövőre vonatkozó célkitűzéseit. A délután további részére a tehetséges és megbízható helyettesemre, David Holmes-ra bízom a beszélgetések moderálását. Biztos vagyok benne, hogy eredményes esemény lesz a mai.
Köszönöm a figyelmüket!
