A világszerte emelkedő tengerszintektől kezdve az olvadó grönlandi jégmezőkön keresztül a tengerpartok közelében pusztuló korallzátonyokig a klímaváltozás számos jelét tapasztalhatjuk környezetünkben. Globális társadalomként kritikus elágazáshoz érkeztünk, ahol a ma meghozandó döntéseink segítenek majd alakítani azt a klímát, amelybe gyermekeink és gyermekeink gyermekei fognak majd beleszületni.
De ez nemcsak a jövőről szól. Azonnali jótékony hatásai is vannak annak, ha a szennyező anyagoktól megóvjuk környezetünket: tisztább levegő, alacsonyabb energiaköltségek és növekedő új iparágak.
Ez a tétje a Részes Felek 21. Klímakonferenciájának Párizsban, ahol csaknem kétszáz ország képviselői gyűlnek össze november 30. és december 11. között, hogy tárgyalásos úton kidolgozzanak egy átfogó klímaegyezményt a 2020 utáni időszakra. Most minden korábbinál erősebb társadalmi és politikai akarat van arra, hogy tegyünk valamit a globálisan emelkedő hőmérséklet és annak az egész környezetre gyakorolt hatása ellen. Több mint 160, a globális károsanyag-kibocsátás mintegy 90 százalékáért felelős ország jelentett be klímacélokat a konferenciát megelőzően. Ez nyilvánvalóan előrelépés, és eltávolodás a múlttól. Viszonyításként említsünk meg csupán annyit, hogy 1997-ben a Kyotói Jegyzőkönyv az egész világ üvegházhatást okozó gázkibocsátásának csak mintegy 30 százalékával foglalkozott.
Az Egyesült Államok határozott lépéseket tesz a klímaváltozás területén odahaza, miközben együtt dolgozunk a partnerországokkal, hogy ők is így cselekedjenek. Obama elnök hivatalba lépése óta az Egyesült Államok csökkentette a széndioxid-kibocsátást, megháromszorozta a hazai szélenergia-termelést és hússzorosára növelte a napenergia előállítást. Szigorú új üzemanyag-gazdálkodási szabványokat léptettünk életbe, amelyek következtében autóink kevesebb benzint használnak, energiafelhasználásunk hatékonyabb lett, és történelmi léptékű szárazföldet és vizet sikerült megvédenünk a jövő nemzedékek számára. Ezzel egyidejűleg az amerikai gazdaság növekedett, bizonyítva azt, hogy a növekedés nincs elválaszthatatlan kapcsolatban a széndioxid-kibocsátással.
A továbbiakban a Tiszta Energia Terv az USA energiaszektorában – amely az ország széndioxid-kibocsátásának 30 százalékát adja – 32 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást, és e folyamat során több mint ötven milliárd dollárt takarít meg a klímával és az egészséggel kapcsolatos kiadások területén.
Most, amikor olyan országok, mint Kína, India és Brazília elkötelezték magukat a gázkibocsátásuk csökkentése mellett, komoly esélyünk van arra, hogy egy mélyreható tervet fogadjunk el. Az Egyesült Államok Párizsban egy olyan hatékony egyezményre fog törekedni, amely továbbra is ambiciózus klímaakciókra sarkall minden országot, miközben tekintetbe veszi a közöttük fennálló különbségeket is. Ennek az egyezménynek egy hosszútávú keretet kell biztosítania – az átláthatóság és az elszámoltathatóság magas szintjével együtt – ahhoz, hogy az országok idővel mind magasabbra tegyék a mércéjüket. A szűkölködő országok számára pedig technikai és pénzügyi támogatást kell nyújtania az alacsony széndioxid szintű fejlődéshez és a változó klímához történő alkalmazkodáshoz.
A klímaváltozásnak itt, Magyarországon is van hatása. Ez év júniusában, a Közép, és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ megnyitásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédében Áder János elnök úr megjegyezte, hogy az elmúlt 15-20 év során azon napok száma egy évben, amikor az átlaghőmérséklet meghaladja a 30-35 fokot Magyarországon, a korábbi néhányhoz képest több mint negyvenre emelkedett. A változó éghajlat következtében növekszik a rendkívüli időjárási események száma is az aszálytól az árvizekig, amelyek befolyásolják a mezőgazdasági termelést, az erdőket és az ökoszisztémákat is. Ezért tehát a kormányzás és a társadalom minden szintjén cselekednünk kell.
A városok, a vállalkozások és a magánszemélyek mind fontos szerepet játszanak abban, hogy a klímapolitikát cselekvésre váltsuk. A volt New York-i polgármester, Michael Bloomberg vezeti a C40 Csoportot, amely világszerte hetvennyolc nagyváros proaktív politikájával kapcsolja össze a metropoliszokat, hogy megbirkózhassanak az éghajlatváltozással. Több mint nyolcvan cég, köztük az Alcoa, a Coca-Cola és a Walmart írták alá az Klímafogadalmi Amerikai Üzleti Törvényt és kötelezték el magukat olyan lépések mellett, mint a megújuló energiákba történő befektetés vagy a hulladék csökkentése. A magánszemélyek pedig nap mint nap döntéseket hoznak, például arról, hogy milyen típusú kávésbögrét használnak munkába menet, melyeknek hatalmas kumulatív hatásuk van.
Most, amikor a föld csaknem minden országának vezetői és képviselői összegyűlnek Párizsban, történelmi lehetőség nyílik egy nagy hatású és tartós klímaegyezmény tető alá hozására. Megvan mind a politikai akarat, mind a közvélemény támogatása arra, hogy ez működjön, de össze kell fognunk és pragmatikusnak kell lennünk annak érdekében, hogy megköthessük. Ahhoz, hogy ma fényesebben ragyogjon az égbolt és a holnap biztonságosabb legyen, most kell cselekednünk.
